Négy évvel ezelőtt a brazíliai elnökválasztás második fordulójában Luiz Inacio Lula da Silvát a voksok 60,83 százalékával választották újra. Lula az alkotmány értelmében a mostani választáson már nem indulhat, így nyolcévnyi sikeres elnöki periódus után búcsúzik a politika élvonalától. A mostani választáson három főbb jelölt indul.
Dilma Rousseff a kormányzó Munkáspárt jelöltje és Lula kiszemelt utódja. Dilma 1947-ben született, közgazdász végzettségű. Fiatalkorában csatlakozott egy szélsőbaloldali gerillacsoporthoz, amely a katonai diktatúra ellen küzdött. 1970–1972 között börtönbe is került. A börtönből való szabadulást követően Rio Grande do Sul államban folytatta az életét és építette föl politikai karrierjét. 2003–2005 között bányászati és energiaügyi miniszter volt, majd 2005-től Lula kabinetfőnöke lett. Idén június 13-án dőlt el, hogy Dilma lesz a kormánypárt elnökjelöltje és Lula támogatottja.
Rousseff kampánya nem bővelkedett izgalmas ígéretekben. A politikusnő várhatóan folytatni fogja elődje külpolitikáját és legfőbb célja az ENSZ Biztonsági Tanácsában való állandó tagság megszerzése lesz. Lula politikájának folytatása épp elegendő hatást gyakorol a lakosságra, hiszen a népesség jelentős többsége a saját bőrén is érezhette hazájának gyarapodását, nem érdekeltek a változásban, pontosabban a változások irányának megbolygatásában. A sikeres évek folytatódására nem is annyira Rousseff személye, hanem Lula ígérete a garancia a szavazók szemében: amennyiben a volt kabinetfőnököt választják, Brazília felemelkedése töretlenül folytatódni fog.
Az esélytelenek
José Serrának, a jobboldal jelöltjének azt kell a kampányban bebizonyítania, hogy Lula politikai vonalát sikeresebben viszi tovább, mint a mostani elnök által ajánlott Rousseff. Serra büszkén viseli a technokrata jelzőt, megválasztása esetén a brazil központi bank függetlenségét ígéri, és a mögötte álló üzleti körök is abban bíznak, hogy Serra elnöksége alatt a gazdaság szereplőinek kisebb állami nyomással és ellenőrzéssel kell megbirkózniuk, ami szerintük elősegítheti a gyorsabb növekedést.
Marina Silva, a harmadik jelölt maga is Lula szárnyai alól indult, Rousseff miniszteri kinevezésével egy időben lett környezetvédelmi miniszter, ezt a tisztséget 2008-ig töltötte be Lula kormányában. Miután a Munkáspárton belül ellehetetlenítették, 2008 májusában lemondott miniszteri posztjáról, és egy évre rá a Zöld Pártba ült át, ahol értékeinek megfelelő politikát folytathatott. Választási ígéreteiben az első helyen tehát Brazília természeti kincseinek megőrzése és a szegények felkarolása áll, magát hazájának első fekete, szegény családból származó női elnökének szeretné látni. Ez az üzenet önmagában persze kevés, hiszen a bevált status quót is egy nő testesíti meg, tehát ezzel kevés szimpátiaszavazatot szerezhet.
A választások előtt két héttel röppent fel a hír, amely szerint Lula da Silva kabinetfőnökének, Erenice Guerrának a fia különböző vállalatoktól jutalékot kapott, hogy befolyásolja a közbeszerzési pályázatok eredményét. Guerra asszony ezek után kénytelen volt lemondani posztjáról, a Munkáspárt pedig lélegzet-visszafojtva várta, hogyan fog hatni a botrány Dilma Rousseff népszerűségére.
Rousseff támogatottsága a tehetősebb, diplomás, középkorú szavazópolgárok körében csökkent ugyan, mégsem változtak meg markánsan a választók többségének preferenciái. A politikus asszony továbbra is a legnépszerűbb jelöltnek bizonyult. A legutolsó felmérések szerint Dilma támogatottsága 48-50 százalék körüli, így könnyen elképzelhető, hogy második fordulóra kerül sor október 31-én. Serra 25-27, míg Silva 10-12 százalékon áll.
origo.hu
Brutális támadás a Blahán: földre teperték a BKK biztonsági őrét, egy taxis felvette az egészet - videó!
