Az állam magán kezdi a karcsúsítást, nem lesznek jutalmak sem

Szakértők szerint 2015-re a jelenlegi 82 százalékról 60 százalék alá csökkenhetne az állami adósságállomány, ami 100 milliárdos megtakarítást eredményezne. Az MSZP elismerte, a jelenlegi büdzsé megfelel Magyarország hosszú távú érdekeinek, ám figyelmeztetett: a kormány számításaival ellentétben jóval kevesebben hozzák majd át megtakarításaikat az állami nyugdíjelosztó alapba.• Csökkenhet az államadósság és a kamatteher

MNO
2010. 10. 31. 18:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nyugdíjemelést ígér a jövő évi büdzsé alapján a kormány. Az idősek 2011-ben az inflációt meghaladó, 3,8 százalékos emelésre számíthatnak. A kormány minden öt elköltött állami forintból egyet fordít a nyugdíjakra, és minden tizenharmadik forint az államadósság törlesztésére megy. A kabinet arra számít: tíz magánpénztári tagból kilenc visszalép majd az állami pénztárba, amiből egyszeri, csaknem 2500 milliárdos bevételhez jutna az állam. Ennek egy részét a kormány jövőre a nyugdíjkassza hiányának pótlására költené, a fennmaradó 1700-1800 milliárd forintot pedig az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapba tenné.

A tervek szerint a visszalépőket külön egyéni számlákon tartják majd nyilván. „A számlák természetesen ott lesznek az állami nyugdíjrendszerben. Jóváírjuk a 14 hónap be nem fizetett összegét. Ezek a számlák természetesen majd kifizetésre kerülnek a nyugdíjba menetel esetén. Ez nem most lesz. Az elsők 2013-tól várhatók, amikor fizetni kell. A mostani magánnyugdíjpénztárak esetén inkább 2020, 2025 és 2040 körül vannak a kifizetések, addig az egyéni számlákat nyilvántartjuk, és az adott összegek ott szerepelnek, mint kötelezettségek. A mögötte lévő vagyon pedig az államadósság csökkentésére fordítódik” – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

Az MSZP dicsérte a költségvetést

Az MSZP dicsérte a költségvetést, de Szekeres Imre szerint a kormány elszámolta magát: a tagok 90 százaléka nem lép vissza az állami nyugdíjpénztárba, így pedig az államadósság csökkenése sem valósul meg a várt mértékben. „A homlokzat rendben van, de néhány tartóoszlop kivételével, ha belép az ember az épületbe, már nagy a káosz. A költségvetés külső képe megfelel Magyarország hosszú távú érdekeinek. Azzal számol, hogy 90 százaléka a ma mindkét nyugdíjpénztárban résztvevőknek át fog lépni a csak államiba. Ez irreális. Az egész bevételi, kiadási részt újra át kell tekinteni. Hogy milyen átcsoportosításokra lesz szükség, azt november 8. után lehet megállapítani. Nem a bevételek növelése és a kiadások csökkentése a cél, hanem a hatékony költségvetés” – fogalmazott Szekeres Imre MSZP-s gazdaságpolitikai kabinetvezető.

A kormány tervei szerint az állami adósságállomány az éves nemzeti össztermék 82 százalékáról jövőre akár tíz százalékponttal is mérséklődhetne. Elemzők szerint a gazdaságélénkítő csomaggal együtt 2015-re 60 százalék alá csökkenne a GDP-arányos ráta, az állam pedig így százmilliárdokat spórolhatna a kamatkiadásokon.

Béremelkedés lesz a közszférában

Huszonötezer közalkalmazottal kevesebbel számol a kormány a 2011-es költségvetésben. A nemzetgazdasági miniszter szerint kétharmadukat nyugdíjba küldik. Matolcsy úgy számol: a családoknak előnyös adórendszer és az infláció csökkenése a közszférában 4-5 százalékos bruttó béremelkedést jelent majd jövőre. Az állami kiadások csökkentése viszont elkerülhetetlen a kabinet szerint. Nem tervezhető jutalom, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményeknél pedig a jubileumi juttatás előirányzatát is csökkentik. A kafetéria 2011-ben fejenként legfeljebb 200 ezer forint összeggel tervezhető. „Az államnak önmagán kell elkezdeni a karcsúsítást. Így jutalom előirányzatot nem terveztünk a 2011-es évre. Ami pedig a 13. havi juttatásokat illeti, azt még az előző kormány megszüntette” – nyilatkozta Nagy Anna kormányszóvivő.

Varga: A családosoknak kedvező az új adórendszer

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács összehívását sürgeti. Varga László elnök elismeri, hogy a családosoknak kedvező az új adórendszer, de azt állítja: a dolgozók jelentős részét ez nem érinti. Szerinte a közalkalmazottak bérének reálértéke már évekkel ezelőtt a 2002-es szintre süllyedt. „Mondhatja a miniszter úr, hogy a tavalyihoz képest nem változik a bértábla, csak ez a bértábla már 2007 óta változatlan szintű. Nem fogja megkapni a közszolgálati munkavállalók széles köre az ez évi, körülbelül 80 milliárd forint értékű keresetkompenzációt sem, tehát tovább folytatódik a közszféra drasztikus reálkereset-csökkenése” – szögezte le Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára viszont egyetért a közszférában tervezett létszámleépítéssel, és hogy a vállalkozási szférában 0,6 százalékos foglalkoztatásbővüléssel számol a kormány jövőre. „Hosszú évek után nyíltan felvállalja a kormányzat, hogy a fejnehéz közszférát egy picikét racionálisabban próbálja működtetni, így a béroldalról is és a létszámoldalról is korlátozza. Ezzel takarékos gazdálkodásra ösztönözve az államigazgatási szerveket” – szögezte le Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára. A társasági adóváltozásokat, az államháztartási hiány és a bürokrácia csökkentését több munkaadói érdekképviselet is díjazza.

(HírTV)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.