Az eredeti spanyol szokás népszerűsítése is lehetett az egyik célja az említett első országos bajnokságnak, amelynek során nyolc turnusban alszanak a vállalkozó szellemű versenyzők a legteljesebb nyilvánosság előtt. Lila Chuecas doktornő az egyik versenybíró, aki nemcsak azt ellenőrzi – szigorúan –, hogy a jelentkezők milyen mélyen és valóban alszanak-e a kényelmes rekamiékon, hanem a testhelyzetet is értékeli. Sőt külön pontozási tétel a horkolás erőssége, amelyért külön díj jár. Az alvásszakértő doktornő könyörtelenül kizárja azokat a versenyzőket, akik csak mímelik az alvást, mert a versenyzőkre csatolt érzékelőszíjak adatai nem hazudnak, pontosan megállapítják, hogy az illető az alvásnak melyik szakaszáig jutott el, ha eljutott. A versenyzőket a nézők is pontozhatják. A győztes az 1000 eurón kívül megkapja a megtisztelő idei sziesztabajnok címet, és valami trófeát is kap hozzá.
Az ötletgazda David Blanco, aki barátaival együtt megalapította a Szieszta Barátainak Társaságát. Egy nagyon kellemes utazás után elfogyasztott bőséges ebéd hatására született az ötlet, mert a szakértők által ajánlott húsz perc helyett a társaság némelyik tagja csak két nappal később ébredt fel. Magától értetődött, hogy versenyt kell szervezni ennek a jellegzetesen spanyol szokásnak, „sportnak”. A doktornő hozzátette, hogy ez a rövid pihenő rövid távon lehetővé teszi a feltöltődést, és segít az ellazulásban. Sőt javítja a szívverés ritmusát, közép- és hosszú távon pedig javítja az életminőséget.
(Lavanguardia.es, Elmundo.es, Elpais.es – Spanyolország)
Miért ennyire agresszív és nárcisztikus Magyar Péter?