Egy nagy összeesküvés-elmélet kellős közepébe került a bíró?

„Eszem ágában” sem volt utasítani a kollégáimat, „abszolút értelmetlen dolog” lett volna – mondta Bodor Tibor, a Pesti Központi Kerületi Bíróság csoportvezető bírója a parlament jogsértéseket vizsgáló albizottságának szerdai ülésén.• Nem volt pénze a rendőrségnek az azonosítókra?

A csoportvezető bírót azért hallgatták meg, mert több forrás is azt nyilatkozta a bizottság tagjainak, hogy ő volt az, aki „eligazítást” tartott a bíróknak, mielőtt döntöttek volna a 2006 őszén előállítottak előzetes letartóztatásáról. Gulyás Gergely (Fidesz), a bizottság elnöke felidézte a – mint fogalmazott – „pletykát”, és arra volt kíváncsi, valóban történt-e eligazítás.

Bodor Tibor elmondta: az ő csoportjuk a bíróság elé állítással foglalkozott, és nem az előzetes letartóztatások elrendelésével. Jelezte: „fogalma nem lenne”, hogy mi zajlott 2006 szeptemberében egy értekezleten, „ha nem kerül egy összeesküvés-elmélet kellős közepébe”. Azért tudja, mert a történtek után egy héttel egy újságíró megkereste, utasította-e a bírókat bizonyos döntések meghozatalára, majd azt adta a cikk címének, hogy „tagadja” az eligazítást.

Mint mondta, 2006 őszén a média azt sugallta, hogy nagyszámú előállítás történik, rendkívüli mennyiségű ügyre kell felkészülniük, neki pedig csoportvezetőként biztosítania kellett a bírókat, hogy bent legyenek és tárgyalni tudjanak (a bíróknak nem kell bent lenniük a bíróságon, ha nem tárgyalnak). Az értekezleten – ilyet egyébként gyakran tartunk – a nagyszámú előállításra felkészülve arról volt szó, bevezetjük, hogy két ügyeletessel fogunk dolgozni – mondta, hangsúlyozva, hogy kizárólag technikai felkészülésről volt szó.

Felvetette: az összeesküvés-elmélet szerint volt olyan bíró, aki megtagadta, hogy részt vegyen a munkában, és megerősítette, valóban volt olyan bíró, aki jelezte, nem tud részt venni a munkában. A feladatom volt megkérdezni, van-e valaki, aki érintett az ügyekkel kapcsolatban, vagy mert az utcán volt, vagy más ok miatt – mondta. Hozzátette: a bíróság elé állításnál az ügyész szóban ismerteti a vádat (és azt írásban is átadja a nyomozati iratokkal együtt), de ha akkor derül ki, hogy a bíró érintett, akkor nem tudja megoldani, hogy más menjen be tárgyalni. Mint mondta, egy bírónő jelezte, hogy a férje a rendőrségnél dolgozik, és nem tudja, hol volt akkor a férje, így lehet, hogy ő érintett. Megjegyezte: a bírónő ezekben az ügyekben nem, de a rendes vádemeléses eljárásban tárgyalt ilyen, 2006. őszi ügyet.

Tizenegy ember került eléjük

Közölte: a csoportjukhoz szeptemberben tizenegy embert állítottak elő, ebből egy ügyben a védő betegsége miatt nem volt előállítás, hanem „normál” vádemelés történt. Hozzátette: a tíz ügyben, amiben végül eljártak, a közérdekű munkától a végrehajtható szabadságvesztésig „mindent kiszabtak”, másodfokon egy esetben súlyosították az ítéletet, egy esetben helybenhagyták, a többiben enyhítették.

Arra, hogy az elmélet szerint utasította volna a bírókat bármilyen büntetés kiszabására, kijelentette: ez „abszolút értelmetlen dolog” lett volna, mert „az elsőfokú bírót mi a csudára lehetne utasítani?”. „Értelme nincs a kérdés felvetésének, mire tudtam volna utasítani a kollégáimat? Eszem ágában nem volt” – jelentette ki. Jelezte: 2006-ban 5000 ügy érkezett hozzájuk, a szeptember–októberi eseményekkel kapcsolatban pedig összesen 21, ebben 31 vádlott szerepelt.

(MTI)