Hárfás Zsolt lapunk korábbi megkeresésére megjegyezte, ezt a típust az akkori változatlan formában ma már egyáltalán nem használják, valamennyi ilyen egységet jelentősen korszerűsítettek, és amint lehet, le is cserélik a legmodernebbekre.
A legfontosabb különbség a Paksra is kerülő, jelenleg legkorszerűbb VVER-1200 típusú reaktoroknál, hogy nincs grafit, így grafittűz sem tud kialakulni. A működés módja (nyomottvizes reaktor) és a biztonsági rendszer is eltér, és már a meglévő paksi blokkok is jóval korszerűbbek, biztonságosabbak a csernobiliaknál.
A katasztrófa után magától értetődővé vált, hogy az emberek hiteles és együttműködő atomerőmű üzemeltetőket és szervezeteket, de legfőképpen a lehető legnagyobb biztonságú atomerőműveket szeretnének. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség a tragédiát követően vezette be a Nemzetközi Nukleáris és Radiológiai Esemény Skálát (INES skála), ami a nukleáris események biztonsági jelentőségéről történő azonnali és következetes tájékoztatására szolgál.
Az atomenergetikai iparban a nukleáris biztonság elsőrendűséget élvez, így az megelőz bármilyen más, szakmai vagy politikai természetű szempontot is, nem véletlen a telepítést megelőző hosszadalmas egyeztetési és engedélyeztetési folyamat sem. A Paksi Atomerőműnek pedig minden eseményről, még a nullás eseményről is tájékoztatnia kell az Országos Atomenergia Hivatalt és a széles körű nemzetközi együttműködések is segítenek elkerülni a katasztrófákat. A legkorszerűbb VVER-1200 blokkoknak pedig négyszeres védelmi rendszere van, a biztonság már csak ezért is garantált.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!