A világ minden részén növekvő energiaigény kielégítése a nagy egységteljesítményű atomerőművi egységek mellett a kisebb teljesítményű, gyorsan telepíthető moduláris reaktorokkal lehetséges. A kis moduláris reaktorok (angolul: small modular reactor, rövidítve SMR) olyan fejlett technológián alapuló atomreaktorok, amelyek elektromos teljesítménye legfeljebb háromszáz MW, ez a technológia pedig az évtized végétől egyre inkább teret nyerhet.
Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő lapunk megkeresésére elmondta, a kis moduláris egységek előnye, hogy kisebb a beruházási költségigényük és rövidebb az építési idejük. Egy adott telephelyen építendő SMR-blokkok darabszámát többek között a telephely jellemzői mellett a méretgazdaságosság határozza meg, ugyanis ha sok kis moduláris egységből kell nagyobb teljesítményt rendszerbe állítani, drágábbnak számít, mintha a „hagyományos” nagy méretű reaktorokat építenének.
Hárfás Zsolt kiemelte, olyan területeken lehet kiváló lehetőség ez a technológia, ahol villamosenergia- illetve hőigény merül fel, illetve fontos momentum, hogy tengervíz sótalanítására is használható, ezért olyan elsősorban sivatagi területeken is szóba jöhet, ahol az áramtermelés mellett az ivóvízellátásban is szerepe lehet. Mivel a nukleáris biztonság ugyanúgy elsődleges, nem szerencsés, hogy egyes nyugati szállítók úgy kötnek ma szerződéseket ilyen típusú reaktorok építésére, hogy a legtöbb esetben még csak a polcról levett korábbi tervek „leporolásánál” tartanak, azaz engedélyezett, tehát működő és igazoltan biztonságos és hatékony SMR-technológiájuk még nincs.
Ma a Paks II Atomerőművet is építő orosz Roszatom a kis moduláris technológiák fejlesztésében és üzemeltetésében is világelső, de mellette Kínának is ambiciózus tervei vannak e technológiával kapcsolatban. Oroszország – a nyugati szállítóktól eltérően – kizárólag olyan nukleáris technológiát exportál más országokba, illetve köt szerződéseket erre, amit már otthon kipróbált és a biztonságos működése szavatolható. Igaz ez a kis moduláris reaktorokra is.
Mérnöki szemmel az orosz SMR-technológia perspektivikus lehetőség lehet bármely országnak, így Magyarországnak is.
A Roszatom ezt a technológiát már rövid távon is ajánlja minden olyan országnak, ahol áram-, illetve hőtermelés miatt szükség van kisebb teljesítményű atomerőművekre. Üzbegisztán mellett Mianmarban (a volt Burmában) épül SMR-technológiát használó orosz erőmű.
Az orosz úszó atomerőmű szintén perspektivikus lehetőség a gyorsan fejlődő Délkelet-Ázsiának, illetve egyes afrikai országoknak.
Hárfás Zsolt már többször beszélt arról, hogy idehaza szükség lehet harmadik erőműre. A Paks II Atomerőmű megépülése után az SMR-technológia használatával létesülő új nukleáris kapacitások révén tovább csökkenthető hazánk villamosenergia-import függősége mellett a gázfüggőség is. E technológia ugyanis alkalmas lehet az időjárásfüggő megújulók kiszabályozására is, hiszen az atomjégtörőkön, ahol eredetileg használják őket, folyamatos a terhelésváltozás, tehát akár menetrendtartó erőműként is lehet rájuk számítani. Sőt Oroszországban további fejlesztések is folyamatban vannak, ami pedig napjainkat illeti, az orosz exportképes SMR, a RITM–200N egy olyan típus, amely sorozatban gyártható, miután eredetileg az újgenerációs orosz atomjégtörők számára készült RITM–200 típus továbbfejlesztett változata. Azaz a technológia ennek a gyártónak a kínálatában már elérhető. Közép- és Délkelet-Ázsia után Afrika lehet az újabb állomása, miután ott is egyre több ország tervezi, hogy atomenergiával fedezi a növekvő energiaigényt.
