A jövőben az európai kapacitáshiány még kritikusabb kérdéseket vethet fel. Az elmúlt években azt is megtapasztalhattuk, hogy ha baj van, akkor csak saját magunkra számíthatunk, ezért Magyarország nemzeti célja az, hogy a jövőbeli igények döntő részét hazai erőművek révén lehessen kielégíteni, ezáltal minimalizálva az import szükségletünket is. Ennek érdekében az egészséges energiamix részeként erőműveket kell építeni. A szükséges fejlesztésnek alapvetően három pillére lesz – ismertette lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő annak kapcsán, hogy új gázerőművi kapacitás létesül Tiszaújvárosban, és a Mátrai Erőmű is korszerűsödik. Felhívta a figyelmet, hogy ezeket a fejlesztéseket – valamennyit – a magas importarány és a növekvő energiafogyasztás egyaránt indokolják.
Hazánkban a villamosenergia-ellátás ugyanis még mindig jelentős részben az importon alapul, amely már most is súlyos ellátás-, sőt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz, hiszen nem tudhatjuk, hogy az import meddig és milyen áron áll rendelkezésre.
Tavaly az importcsúcs mintegy 3700 MW volt, miközben a csúcs idején csak a fogyasztás több mint hatvan százalékát kitevő, külföldről behozott árammal sikerült biztosítani a hazai fogyasztók ellátását.
A tavalyi év adatait vizsgálva az is megállapítható, hogy mintegy 4550 olyan különböző negyedórás időszak (azaz 47 nap) volt, amikor az import értéke meghaladta a majdani Paks II atomerőmű teljesítményét. Láthatóan ennek 2400 MW beépített kapacitására már most is égetően nagy szükség lenne.
Az egyik pillér tehát az atomerőművi fejlesztések, a másik a megújuló energiaforrások kapacitásának növelése, döntően a naperőművek jelentős fejlesztése. Utóbbiak esetében fontos, hogy teljesítményüket reálisan, szakmai alapon kell értékelni, hiszen az időjárás-, napszak- és évszak, sőt évfüggőségük következtében jelentős rendszerszintű, megoldandó feladatokat generál ezek működése.
Ráadásul a teljesítményük folyamatosan a nulla és a beépített kapacitásuk meghatározott százaléka között változik.
Egy másik probléma, hogy a naperőművek folyamatos fejlesztése rendszerszinten egyre több pénzügyi és műszaki problémát okoz, ezért szükséges a hálózatfejlesztés és a tárolói kapacitások növelése is. Mindez hatalmas pénzügyi befektetést igényel, és egy bizonyos szint után még kritikusabb műszaki és gazdaság kérdéseket vet fel. Az országot ugyanis nem lehet telezsúfolni távvezetékekkel, nap- és szélerőművekkel – húzta alá Hárfás Zsolt. Arról nem is beszélve, hogy a nap- és szélerőművek átlagos üzemideje csak 20-25 év.
Mindezzel szemben Paks II két orosz VVER–1200 típusú egységének garantált üzemideje hatvan év lesz, ami további húsz évvel meghosszabbítható – mutatott rá a szakértő.
E két pillér működési sajátosságai nyomán az igények növekedése és az időjárásfüggő megújulók kiszabályozása miatt – harmadik pillérként – további korszerű, magas hatásfokú és szabályozható gázerőművek építésére is feltétlenül szükség van, a gázerőművek létjogosultsága sem megkérdőjelezhető.
Éppen ezért örvendetes, hogy januárban bejelentették, hogy a Mátrai Erőmű visontai telephelyén egy új 520 MW teljesítményű gázerőmű fog 2028-ra megépülni. Február elején pedig kihirdették a Tiszaújvárosban, az MVM telephelyén épülő új, ezer MW (2×500 MW) kapacitású gázerőmű tenderének nyertesét. Az erőmű megépítésének várható időigénye 3-3,5 év.
Sőt mindezek mellett Hárfás Zsolt szerint szükség lehet egy új telephelyen egy újabb atomerőmű építésére is. Ezek lehetnek akár rendszerszabályozási feladatokat is ellátni képes, a piacon már elérhető kis moduláris egységek is.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Szabad Föld/Kállai Márton)
