A magyarországi rezsiköltség látványos előnyére Orbán Viktor miniszterelnök is kitért évértékelő beszédében. Kiemelte, hogy a háztartások átlagos rezsiköltsége Romániában csaknem háromszor nagyobb, mint Magyarországon. Itthon évente 250 ezer forintot tesz ki, míg Romániában hatszázezer, Szlovákiában négyszázezer, Lengyelországban 650 ezer, Csehországban pedig az egymillió forintot is meghaladja – írta meg a Világgazdaság.
A miniszterelnök rámutatott: Magyarországon is sokkal magasabbak lennének ezek a háztartási kiadások, ha „engednénk Brüsszelnek”. Ám a magyar kormány ellenáll minden efféle nyomásnak, a rezsicsökkentés pedig marad.
A Világgazdaság cikkeiben rendre beszámol a lakossági rezsi két fő eleme, a földgáz és a villamos energia árának havonkénti alakulásáról.
Ezt nemzetközi szinten a finnországi VaasaETT elemzi rendszeresen. Érdemes az adatokra visszatekinteni kifejezetten a miniszterelnök által említett régiós országokra összpontosítva, ugyanis érdekes folyamatokat lehet benne megfigyelni.
A VaasaETT (fővárosok energiaárait közlő) adatsorából kiolvasható, hogy januárban a budapesti bruttó végfelhasználói áramár kilowattóránként 9,07 eurócent volt. A bukaresti 10,08 eurócent minél a pozsonyi árak több mint kétszer nagyobbak voltak (19,87 eurócent), a prágai viszont egészen irreálisan magas, 35,29 eurócent, ami már három és félszer volt nagyobb a hazainál.
Hasonlóan kiugróak a különbségek a januári földgázárak esetében. A budapesti tarifa kilowattóránként 2,49 eurócent volt, amelynél a pozsonyi 6,19 és a bukaresti 6,23 eurócent már két és félszer volt nagyobb, és innen még látványosabbak az eltérések. Varsóban már több mint háromszor nagyobb árat kellett fizetni a földgázért (9,24 eurócentet), Prágában pedig bő négyszer többet: 10,21 eurócentet.
Miközben a hazai lakossági áram- és gázárak a havonkénti összevetésben csak a forint/euró árfolyamváltozás miatt módosulnak, a többi országban érvényesülnek a piaci hatások és az állami beavatkozások is. Ez utóbbiak a közelmúltban jellemzően inkább emelték a tarifákat, mert a kormányok sorra vonják vissza azokat a kedvezményeket, amelyeket az energiaválság idején bevezettek. E kedvezmények, támogatások hatása azonban a töredéke volt a magyarországi rezsicsökkentésének. Igaz, a rezsicsökkentés fenntartása igen sokba került a magyar költségvetésnek – ennek mérséklésére vezették be 2022-ben az átlagfogyasztás intézményét. Ez továbbra is számottevő tétel. (Az átlagfogyasztás rendszerében a háztartások csak adott mennyiségű földgázért és áramért fizetik a rezsicsökkentett tarifát, az afölötti mennyiségért egy szintén hatósági, de magasabb egységárat számláz nekik a szolgáltató.
Mindazonáltal januárban a VaasaETT nem mutatott ki érdemi árváltozást a régiós országok tarifaárában.
Van még egy mutató, amelyet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal közöl. Havonta kiszámolja, mekkora teher az átlagos jövedelmű, kétkeresős fővárosi háztartás számára az áram- és a gázszámla kifizetése. A számítás jövedelem arányos, vagyis az elkölthető megszerzett jövedelem hány százaléka megy energiaszámlára. A modellezett budapesti háztartás ebben a rangsorral a második legjobb helyen állt januárban az 1,9 százalékos mutatójával. Ennél kedvezőbb, 1,8 százalékos adat csak Luxembourgra jött ki, ahol Európában a legnagyobb az elkölthető átlagjövedelem.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
