Az európai gazdálkodói szervezetek közös akciót tartanak Strasbourgban 2025. október 21-én, kedden délelőtt, hogy tiltakozásukat fejezzék ki az Európai Bizottság júliusban bemutatott költségvetési tervezete és a Közös Agrárpolitika (KAP) reformtervei ellen.
Az eseményt több szervezet, köztük az FNSEA, a Copa-Cogeca, az FDSEA67 és a JA67 közösen szervezi.
„A mezőgazdaság háttérbe szorult”
A gazdálkodói szervezetek szerint a bizottság 2025. július 16-án bemutatott reformjavaslata a KAP és az uniós többéves költségvetési keret (MFF) átalakításáról olyan irányba viszi az agrárpolitikát, amely „megszegi a korábban tett ígéreteket, és veszélybe sodorja az ágazat jövőjét” – olvasható a Copa-Cogeca közleményében.
A Copa-Cogeca elnöksége szeptember 25-én „elfogadhatatlannak” minősítette a csomagot, mondván: az jó néhány „vörös vonalat” lép át – többek között a támogatási szintek, a zöldátállás finanszírozása és a közvetlen kifizetések reálértékének megőrzése terén. A bejelentés után demonstrációt is szerveztek, de azóta sem történt semmi előrelépés.
Világos iránytűt ígértek, de csak politikai szólamokat kaptunk
– fogalmaztak a szervezetek közös közleményükben.
Szerintük az Európai Bizottság jelenlegi elnöksége másodlagos szerepbe szorította a mezőgazdaságot, miközben a gazdák egyre nagyobb terheket viselnek az infláció, a piaci volatilitás és a klímaátállás költségei miatt.
A vita háttere: feszültségek az uniós költségvetés körül
Az Európai Bizottság 2025-ös javaslata a következő, 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keretet és a KAP reformját hivatott meghatározni. A tervezet többek között a mezőgazdasági kiadások reálértékének csökkentését, valamint a zöldátállási célokra és innovációs programokra történő forrásátrendezést tartalmaz.
A bizottság szerint a változtatások a „fenntarthatóbb és hatékonyabb mezőgazdaság” érdekében szükségesek, azonban a gazdák attól tartanak, hogy ez valójában forráskivonást jelent a hagyományos agrártámogatásokból.
A KAP kétpilléres szerkezete – az első pillér a közvetlen támogatások, a második a vidékfejlesztés – a gazdák szerint alapvető garancia az európai élelmiszer-ellátás stabilitására. A mostani javaslat azonban több országban, köztük Franciaországban és Spanyolországban, a közvetlen kifizetések nominális befagyasztását eredményezheti, ami az infláció miatt reálérték-csökkenést okoz.
