Vesztébe rohan az Európai Unió, ha felszámolja a jelenlegi agrártámogatási rendszert

„Magyarország elfogadhatatlannak tartja a következő hétéves uniós költségvetést érintő, az unió tagállamainak agrártámogatását biztosító közös agrárpolitikához (KAP) rendelt források csökkentésére tett uniós bizottsági javaslatot. Mind Magyarország, mind pedig az összes uniós tagállam érdeke az, hogy megőrizzük az önálló, kétpilléres közös agrárpolitikánkat” – hangsúlyozta Viski József. Az uniós agrárminiszterek kétnapos tanácsülését követően kérdeztük az Agrárminisztérium agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkárát arról, hogyan látja, milyen következményekkel járna, ha az Európai Bizottság javaslata alapján szabnák át a jövőben az agrártámogatások rendszerét.

Az Európai Bizottság ellehetetleníteni a jelenlegi agrártámogatási rendszer fenntartását az unióban, amivel veszélyezteti az biztonságos élelmiszerellátást. Forrás: Agrárminisztérium

– Már tavaly ilyenkor lehetett hallani az első híreket arról, hogy a bizottság az összes uniós alapot egy egységes tervbe vonná össze, közös végrehajtási szabályokkal. Mi történt azóta?

– A közben eltelt időszakban a gazdaszervezetek folyamatosan tiltakoztak ez ellen a tervezet ellen, sőt az Európai Parlament is a független KAP mellett foglalt állást. Magyarország nagyon határozottan adott hangot véleményének ebben az ügyben. Időben felhívtuk a tagállamok figyelmét arra, hogy ez egy önsorsrontó elképzelés, ami romba döntené a gazdatársadalmat, a vidéki térségeket, és nem utolsó sorban veszélybe sodorná az uniós élelmiszer-szuverenitást, azokkal az eredményekkel együtt, amit a fenntartható gazdálkodás tekintetében elértek a gazdálkodók. A magyar uniós elnökség idején az agrárminiszterek a tavaly decemberben egyhangúlag elfogadott tanácsi következtetéseivel tettük egyértelművé, hogy a különálló, kétpilléres agrártámogatási rendszert meg kell őriznünk. A bizottság a gazdatüntetések, a tiltakozások, az ellenkező előjelű tagállami állásfoglalások ellenére vette semmibe a leginkább érintettek véleményét.

Az Európai Bizottság javaslataival ellehetetlenítené a biztonságos élelmiszer-ellátást az Európai Unióban – mondta Viski József (Fotó: Agrárminisztérium)

– Mit tartogat az új uniós költségvetés tervezete Magyarország számára?

– A hazánk számára javasolt összeg 2027 után előreláthatóan 21 százalékkal lenne alacsonyabb, mint a jelenlegi. Ha ezt az inflációval is kiigazítjuk, akkor még elkeserítőbb a helyzet. És miközben csökkentenék a magyar gazdák támogatását, jelentősen növelnék az ukrán agrártermékek vámmentes behozatalát. Ez kettős csapás: egyszerre vennék el a forrásokat és árasztanák el az uniós piacot olcsó importtal, ami sok gazdát tönkre tenne. Brüsszel mindezt a háborús kiadások és Ukrajna finanszírozása érdekében teszi. A csökkenő büdzsé mellett 2028-tól az elosztási módszer is változna. Nemcsak, hogy megszüntetnék a kétpilléres agrártámogatási struktúrát, hanem a források összevonásával arra kényszerítenék a tagországokat, hogy a különböző tagállami szakpolitikák egymás ellen versenyezzenek a forrásokért. Ez pedig nagyon kedvezőtlen helyzetet teremtene minden nemzetgazdasági ágazat számára. Ezzel az agrárium nemzetstratégiai jelentőségét értékelik alul, ami végzetes hiba.

– Az látható, hogy a bizottság szinte eltolja magától az agráriumot, de közben bizonyos átfogó, minden tagállamra hatást gyakorló döntéseket továbbra is meghoz.

– Valóban, most úgy látjuk, hogy az Európai Bizottság lényegében rátolja a forráscsökkenés és a korábbi forráselosztási módszer felszámolása miatti politikai felelősséget a tagállamokra. Magam is azt képviseltem az agrárminiszterek kétnapos tanácsülésén, hogy a közös agrárpolitika csak akkor tudja teljesíteni eredeti céljait, ha megőrizzük függetlenségét, és megtartjuk kétpilléres szerkezetét, szintén független, testreszabott végrehajtási szabályokkal és erős költségvetéssel. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem rendelhető alá semmiféle nagypolitikai célnak, különösen most nem. A dolgunk most az, hogy még most, a tervezési folyamat elején elutasítsuk ezt a hibás koncepción alapuló javaslatot. Nem hozhatjuk az agráriumot rosszabb helyzetbe egy amúgy is bizonytalan és kiszámíthatatlan időszakban.

– A támogatások azért jelenleg gördülékenyen érkeznek az ágazatba?

–  A versenyképesség növelése érdekében az idén nyáron megindult a döntéshozatal a több, mint 1500 milliárd forint támogatásra benyújtott pályázati kérelem kapcsán, amelynek köszönhetően akár az állattenyésztési, a kertészeti, vagy a feldolgozóüzemi ágazatban az elmúlt három évtized legnagyobb fejlesztése valósulhat meg. A gazdáknak szánt beruházási támogatások előlegét a korábbinál kedvezményesebb feltételekkel tudjuk biztosítani, és az idei évtől már lehetőség nyílik uniós forrásból finanszírozott, kamattámogatott hitelek, és kedvezményes intézményi kezességvállalás igénybevételére is. A célunk az, hogy a gazdák fejlesztéseik megvalósítása során ne ütközzenek pénzügyi akadályokba. A fejlesztések mellett viszont kihívások elé állítottak mindenkit az időjárás okozta mezőgazdasági károk is. Az idei tavaszi fagy például hatalmas pusztítást végzett a gyümölcsösök jó részében, volt ahol a kár mértéke elérte a termés 90 százalékát. Az ágazati szereplőkkel való egyeztetést követően megteremtettük a lehetőségét a fagykárt szenvedett szőlő- és gyümölcstermelők számára az általuk igénybe vehető kárenyhítési juttatás előlegfizetésének, ami által összesen 1,45 milliárd forint kompenzáció juthatott el több, mint fél évvel a megszokottnál korábban a kárt szenvedett gazdákhoz. A jövőbeni fagykárokat enyhítendő, még azt is elértük a bizottságnál, hogy többletforrás álljon rendelkezésre a közös krízisalapból az érintett tagállamok számára, aminek köszönhetően 4 milliárd forintnyi támogatáshoz jut Magyarország a tavaszi fagykárban érintett termelők megsegítésére. 

Fotó: Agrárminisztérium

Ha már krízishelyzet, akkor itt kell említeni, hogy az egyik leginkább sérülékeny kultúra a kukorica. Ezért, miután a kárenyhítési alapból az aszálykárral érintett termelők kárának csupán egy részét tudtuk kompenzálni, az uniós krízisalapból kértünk további forrást. Ennek nyomán több, mint 6 milliárd forinttal segíthettük a kisebb, 150 hektár alatti területen gazdálkodókat. A kifizetés mostanra már le is zárult. A lényeg az, hogy mindig időben, a valós igényeknek megfelelően lépjünk fel.

– A gazdálkodók nagy részének komoly terhet jelent az uniós forrásokhoz való hozzáférést ellehetetlenítő adminisztrációs kötelezettségek többsége. Mit tett az Agrárminisztérium ebben a tekintetben?

– A 2025-ös egységes kérelmében benyújtott támogatási igények kapcsán kevesebb ellenőrzéssel, hibázás esetén alacsonyabb szankciókkal, és kevesebb adminisztráció mellett juttattjuk el a normatív támogatásokat a gazdákhoz, és az Államkincstárral szorosan együttműködve azon dolgozunk, hogy a következő években további könnyítésekkel tudjuk szolgálni a gazdák irányába. Itt kell említést tennem arról, hogy az egyszerűsítési csomag kapcsán meghallgattuk a szakmai szervezetek és érdekképviseletek, valamint szaktanácsadók véleményét is. Minden valóságalapot nélkülöz az az állítás, hogy az agrártárca figyelmen kívül hagyja a termelők által megfogalmazott javaslatokat, legyen szó a kárenyhítésről, a szabályozási vagy éppen a támogatás rendszerről, de említhetném az egyes felhívások finomhangolását is. A minap a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) azt állította, hogy nemcsak hogy érveket nem kapnak a minisztériumtól, hanem figyelmen kívül hagyjuk – ahogy meglehetősen profánul fogalmazott a szervezet elnöke – kihajítjuk azokat az ablakon. Annak ellenére, hogy a MOSZ alapvetően politikai céljaira használta és használja fel azt a folyamatos és konzultatív viszonyt, aminek keretében meghallgatjuk és a lehetőségekhez képest figyelembe is vesszük javaslataikat, az együttműködés az elmúlt jó néhány évben igenis élő volt. Minden megkeresésükre érdemben reagált a tárca, annak ellenére, hogy a szakmai konszenzus kialakítására nem voltak különösebben nyitottak. Azt pedig még határozottabban vissza kell utasítanom, hogy a kormányzat ne lenne hajlandó az ésszerű, gazdák életét megkönnyítő változtatásokra. Ez a kijelentés nem több puszta hangulatkeltésnél, ugyanis a MOSZ vezetése pontosan tudja, hogy milyen komoly eredményeket értünk el például az egyszerűsítés és bizonyos kötelezettségek alóli szankciómentességek tekintetében a bizottsággal folytatott egyeztetések során, az egységes kérelem vonatkozásában, vagy azon belül a gazdák körében igen népszerű Agro-ökológiai Programban (AÖP) is, melybe az idén is mintegy 73 ezer gazda kapcsolódott be, összesen 4,3 millió hektárnyi területtel. Az AÖP szankciórendszerét módosítottuk, kivezettük az Elektronikus Gazdálkodási Napló kötelező használatát, jövőre pedig további egyszerűsítésekről döntünk.

– Mindezek mellett talán az a legfontosabb, hogy minél előbb megszülessenek pályázati döntések. Változott valami a korábbiakhoz képest ezen a téren?

– A gazdáknak valóban az a legfontosabb, hogy minél előbb pénzénél legyen, tudjon folyamatosan termelni, fejleszteni, beruházni. A cél az, hogy a támogatásokat kezelő rendszer hatékonyabban és egyszerűbben működjön, az agár-közigazgatás és az agárgazdasági kamara munkatársainak munkája pedig minden eddiginél összehangoltabbá váljon – a gazdák érdekében. Azt látjuk, hogy az elmúlt egy évben rendkívüli beruházási igény, és támogatási kérelem érkezett a minisztériumhoz. Az agrárvállalkozások jó része világosan látja, hogy lépnie kell, ha meg akarja tartani piaci pozícióit az egyre élesedő piaci versenyben és a változó gazdasági környezetben. Éppen ezért folyamatosan felülvizsgáljuk a korábbi terveinket, a forrásokat azon beruházásokra csoportosítjuk át, amikre a legnagyobb piaci igény mutatkozik, továbbá új pályázatokkal válaszolunk az időközben felmerülő piaci és természeti kihívásokra egyaránt.

– Visszatérve az Európai Bizottság szándékaira, hogyan értékeli, hogy miközben számos gazdaszervezet – köztük az egyik legnagyobb európai mezőgazdasági érdekképviseleti szervezet, a Copa-Cogeca is – fenntartásait fejezte ki, sőt brüsszeli demonstrációra készül, közben az egész Unióra kihatással lévő megállapodások születnek, mint a Mercosur-megállapodás?

– A magyar kormány az álláspontja kialakításakor a szorosan együttműködik Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával. A kérdésében említett Copa-Cogeca vezetésével is egyeztetésben vagyunk. Az álláspontunk hasonló: a mezőgazdaság finanszírozásának jövője nem lehet a sem megszorítások, sem pedig az összevonások áldozata. Különösen fontos ez egy olyan piaci környezetben, amiben egyre inkább fokozódik a kiszámíthatatlanság. Az ukrán termékek dömpingje után számítani kell a Mercosure-megállapodás nyomán arra, hogy a Dél-Amerikából származó termékek jelennek meg nagy számban az európai piacon. Az élelmiszerek, a takarmány ottani előállítását az EU-ban általánosan elfogadott és meglehetősen szigorú szabályokhoz kell kötnünk mindenáron, hiszen meg kell védenünk a magyar családokat attól, hogy adott esetben nem kellőn biztonságos élelmiszer kerül az asztalukra. Az érdekvédelmi szervezetekkel együtt kell világossá tennünk, hogy Az Európai Unió a vesztébe rohan, ha felszámolja a jelenlegi agrártámogatási rendszert.