Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az európai uniós állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.
A tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába,
de Keir Starmer miniszterelnök többször kijelentette, hogy sokkal szorosabbra akarja fűzni a kapcsolatokat az unióval.

Az utóbbi hetekben azonban a brit kormány vezető tagjai – köztük Starmer is – egyre gyakrabban fogalmaztak meg mind élesebb bírálatokat a brit EU-tagság megszűnéséről (brexit). A kormányfő úgy fogalmazott: a brexitről hozott népszavazási döntés „a brit népnek tett zabolátlan, de teljesítetlenül maradt ígérgetések” következményeként született, és egyértelműen
hibásnak bizonyultak az az elképzelés, hogy a kilépés az Európai Unióból Nagy-Britannia minden problémájára megoldást jelent majd.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!