Súlyos bizonytalanság, meredeken emelkedő árak – évtizedek óta nem látott válság jöhet az olajpiacon

Az Egyesült Államok és Izrael iráni célpontok elleni csapásai, valamint Teherán válaszlépései súlyos bizonytalanságot okoztak a globális energiapiacokon. A Közel-Kelet legfontosabb kitermelő régiójából érkező olajszállítások már a konfliktus elhúzódásának lehetősége miatt is nyomás alá kerültek. A piaci szereplők az olajárak meredek emelkedésére számítanak.

Tanker hajó a Hormuzi-szorosnál Forrás: AFP

A globális energiapiacok az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb megrázkódtatásával néznek szembe, miután az Egyesült Államok és Izrael közös csapásokat mértek Iránra, Teherán pedig válaszul rakétatámadásokat hajtott végre az Öböl térségében, ami megzavarta a világ legfontosabb kitermelő régiójából származó olajexportot – számolt be cikkében a Reuters.

Olyan jöhet az olajpiacon, ami eddig még nem volt Fotó: AFP

A zavar mértékét valószínűleg a konfliktus időtartama határozza meg, de egyelőre már maga a fenyegetés és a bizonytalanság is elegendő ahhoz, hogy súlyosan befolyásolja azokat a szállításokat, amelyek a globális olajkínálat 20 százalékát biztosító térségből érkeznek.

Gyors rendezés hiányában az olajárak várhatóan meredeken emelkednek, amikor hétfő reggel megkezdődik a kereskedés. Az irányadó Brent nyersolaj ára az elmúlt hetekben hordónként mintegy 70 dollárra emelkedett, ami 2025 augusztusa óta a legmagasabb szint, mivel a befektetők a közel-keleti katonai konfrontációra készültek. 

Az Egyesült Államok és Izrael szombaton katonai csapásokat hajtott végre Irán ellen, magas rangú vezetőket célozva.

Donald Trump állítása szerint, hogy a támadások megszüntetik az Egyesült Államokat fenyegető biztonsági kockázatot, és lehetőséget adnak az irániaknak arra, hogy megdöntsék vezetőiket. Egyelőre nincs megerősített információ arról, hogy az iráni megtorló csapások kárt okoztak volna az olaj- és gázinfrastruktúrában.

Robbanásokról számoltak be az Egyesült Arab Emírségekben és Kuvaitban, két jelentős olajexportőr országban. Eközben Katar, a világ második legnagyobb cseppfolyósított földgáz-exportőre közölte, hogy elfogott az ország ellen irányított rakétákat.

Robbanásokat hallottak Bahreinben és Irán Kharg-szigetének közelében is, azon a terminálnál, amelyen keresztül normál esetben a nyersolajexport mintegy 90 százaléka halad át, bár a hajózási adatok arra utalnak, hogy Teherán az ott tárolt olaj nagy részét az elmúlt napokban tankhajókra rakodta át. Lényeges, hogy eddig nem érkezett jelentés a Hormuzi-szoroson – az Irán és Omán közötti keskeny vízi úton – áthaladó hajóforgalom zavaráról, amely naponta csaknem húszmillió hordó nyersolajat és finomított terméket kezel.

Érzékeny pont a Hormuzi-szoros 

A fizikai károk eddigi elkerülése még nem ok a megnyugvásra. Önmagában már annak a kockázata is elegendő, hogy a tankerhajók az Öbölben, a Hormuzi-szorostól északra rekedhetnek, vagy hogy támadás érheti azokat, ahhoz, hogy a termelők, kereskedők és szállítmányozók újragondolják az olaj- és LNG-szállítások útvonalát. Egyes nagy olajvállalatok és kereskedőházak több napra felfüggesztették a szállításokat a szoroson keresztül.  

A tartályhajók fuvardíjai, amelyek a feszültség fokozódásával már korábban is emelkedtek, várhatóan tovább nőnek.

A Közel-Keletről Kínába közlekedő nagyon nagy nyersolajszállító hajók irányadó díjai az év eleje óta több mint megháromszorozódtak, ami a megnövekedett kockázatot és a rendelkezésre álló, szállításra hajlandó hajók számának csökkenését tükrözi. A kulcskérdés, hogy az energetikai infrastruktúrát közvetlenül célba veszik-e, és hogy az amerikai hadsereg milyen gyorsan tudja biztosítani a hajózási útvonalakat az Öbölben és a Hormuzi-szorosban – amit soha sem zártak még le teljesen.

Bár Irán valószínűleg nem tudna tartós blokádot fenntartani, képes lehet ideiglenesen megzavarni a forgalmat. Az amerikai haditengerészet szinte bizonyosan gyorsan reagálna, de még a rövid ideig tartó támadások vagy aknatelepítési műveletek is aránytalanul nagy hatással lehetnek az árakra és a kínálatra.

Az ilyen taktikák nem lennének példátlanok. Az 1980-as években, az Irán–Irak háború idején Irán kereskedelmi hajókat és amerikai haditengerészeti egységeket támadott meg, amire válaszul Ronald Reagan elnök amerikai erőket vezényelt a tankhajók kíséretére az Earnest Will hadművelet keretében. Később, 2007 végén és 2008 elején ismételt összetűzések történtek az iráni és az amerikai haditengerészeti erők között. 2023 áprilisában pedig az iráni haditengerészet lefoglalta az Advantage Sweet nevű nyersolajszállító tartályhajót, amelyet a Chevron bérelt, az Ománi-öbölben. A hajót több mint egy évvel később engedték szabadon.

A kínálati oldalon egyelőre nincs pánik

A globális olajpiac jelenleg viszonylag jól ellátott, miután az Egyesült Államok, Brazília, Kanada és más országok termelése az elmúlt években növekedett.

Szaúd-Arábia már korábban felkészült a kínálatot fenyegető kockázatokkal szemben. Az elmúlt napokban a királyság növelte a nyersolajszállításokat, amelyek februárban várhatóan meghaladják a napi hétmillió hordót, ami 2023 áprilisa óta a legmagasabb szint – közölte a Kpler hajózási elemző cég. Az OPEC+, amely a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetét és olyan szövetségeseket foglal magában, mint Oroszország, várhatóan vasárnapi ülésén megállapodik a kitermelés növeléséről.
Természetesen a közel-keleti exportútvonalak zavarai nagyrészt semmissé tehetik a regionális termelők kibocsátásnövelését, bár Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek rendelkeznek bizonyos alternatív exportútvonalakkal.

Borítókép: Tankerhajó a Hormuzi-szorosnál (Fotó: AFP)