Fellegi Tamás a Veszprém megye top 100 2009 című kiadvány bemutatóján beszélt a magyar gazdaságpolitika átalakításáról és az új Széchenyi-terv gazdaságfejlesztési prioritásairól.
A miniszter kiemelte, hogy drasztikus javuláshoz drasztikus eszközök kellenek, ennek értelmében az új Széchenyi-terven belül különösen nagy hangsúlyt fektetnek a zöldgazdaság-fejlesztésre. További hangsúlyos elemként említette a miniszter az egészségipar fejlesztését és a vállalkozásfejlesztést.
A miniszter szavai szerint „megroggyant államot örököltek”, a növekedés visszaesett, de a legnehezebben az adósságcsapda és a súlyos költségvetési hiány kezelhető. A választ új gazdaságpolitikával, új adópolitikával és a fiskális fegyelem megteremtésével adják meg, ezek a kormány második akciótervének prioritásai is.
A kormány gazdaságpolitikájának fő célja a növekedés segítése és munkahelyek teremtése. A talpra álláshoz új adópolitikára van szükség – hangsúlyozta. Kiemelte ugyanakkor: a válságadó nem piacszabályozó eszköz, hanem egy átmeneti fiskális okokból kivetett adó, amelynek nem célja adott szektor gazdasági növekedésének átalakítása, bár egyes piaci szektorok belső dinamikájára lehet átrendező hatása.
Fellegi szerint a liberalizáció nem hozta meg a várt eredményeket, a verseny minősége és a szolgáltatások színvonala jelentős elmaradásban van Európához képest. Példaként a mobilpiacot említette, ahol a három szereplő versenye sem eredményezte a percdíjak csökkenését, mert mint hangsúlyozta, azok még mindig háromszor magasabbak az európai átlagnál.
Az új gazdaságpolitika alapelveinek Fellegi a közérdek érvényre jutását, a nemzeti érdek védelmét és az arányos teherviselést nevezte. A rendszerben a Nemzetgazdasági Minisztérium határozza meg a gazdaságpolitika céljait, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a pályázatok menedzselésével és a forrásgazdálkodással foglalkozik, és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a támogatásokat közvetíti. Az általános gazdasági átszervezés keretében az állam szabályozó eszközökkel be fog avatkozni, ezek a fogyasztóvédelem, a versenyszabályozás és szakpolitika eszközei lesznek – mondta Fellegi.
A miniszter elmondta, hogy a hazai és EU fejlesztési forrásokkal való gazdálkodást a nemzeti fejlesztési miniszter fogja irányítani. Jelenleg 1951 milliárd forint szabad forrással rendelkezik Magyarország a 2007–2013-ig tartó uniós költségvetési időszakra vonatkozóan, amelynek 50 százalékát a kkv-szektorba tervezik irányítani. A futó pályázatok 2038 milliárd forintot tesznek ki, és a visszavont projektek összege 4052 milliárd forint – mondta Fellegi.
Az új pályázati rendszerben a források koncentráltabb felhasználását tervezik kialakítani, a kifizetések arányát megduplázzák, és az eddigi 60 napról 45 napra csökkentik a számlaalapú kifizetések átfutási idejét. A kormány második akciótervének pályázatokat érintő további változásaként említette, hogy 20 százalékkal csökkentik a részt vevő szervezetek számát, 10 százalékkal csökkentik a beadandó mellékleteket, és 2011 végére papírmentes pályázati adatlap lesz elérhető.
A PPP-szektor revíziójáról szólva a miniszter elmondta, hogy felfüggesztik a meg nem kezdett szerződéseket, újakat nem kötnek, a már folyamatban lévőket pedig újratárgyalják. A döntést Fellegi azzal indokolta, hogy a jelenlegi rendszerben minden kockázat az államé, minden haszon a vállalkozóké, és gyakran offshore cégek állnak a háttérben. A sportlétesítmények PPP-projektjeinek felfüggesztésével 20 milliárd forintos megtakarítást terveznek elérni, míg az indítás alatt álló oktatási PPP-projektek felfüggesztése 30 milliárdos megtakarítást hoz szerinte.
(MTI)
origo.hu
Tiszta vizet öntünk a pohárba – ennyibe kerül egy lángos a Balatonnál
