Hidat vert a nyugati és a keleti kereszténység között

Budapesten, az Andrássy úti Bolgár Kulturális Intézetben szeptember 14-15-ig konferenciát tartanak Ohridi Szent Naum magyarországi kultusza címmel, amelyet Szászfalvi László egyházügyi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár, Dimiter Ikonomov, a Bolgár Köztársaság nagykövete, Stefan Mamakov, a Szent Cirill és Metód-teplom lelkésze, Plamen Pejkov intézetigazgató, Doncsev Toso irodalomtörténész nyitották meg.

Szintén tegnap a Petőfi téri Nagybolgogasszony-székesegyházban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy Márta, a Debreceni Egyetem docense, a konfercia és a kiállítás kurátora nyitotta meg az Ohridi Szent Naum emlékkiállítást. Nagy Márta elmondta lapunknak, hogy húsz éve foglalkozik Ohridi Szent Naum életével, mostanára elkészítette az Ohridi Szent Naum magyarországi kultusza mint az etnikai identitás megőrzésének megnyilatkozása című kötetet, amelyet a Balassi Kiadó ad ki. A konferenciát és a kiállítást Szent Naum halálának 1100. évfordulójára rögzítették, ő az egyetemes egyház szentje, akit származása a keleti kereszténységhez köt – mint bizánci misszionáriust, a pápa szentelte pappá. Egy olyan liturgia kidolgozásában vett részt, amit a bizánci és a római egyház is magáénak vallhat. A Pannóniában is térítő szent kultuszát a 18. században az ohridi kolostorból idetelepült makedónok hozták át Magyarországra. Naum képzőművészeti ábrázolásaiban megjelent a Magyarországra települt ortodox kisebbségek hitének ábrázolása, de az asszimiláció is. Ohridi Szent Naum életművével a magyarság és a balkáni népek, a keleti és a nyugati kereszténység között vert hidat, így ma kiváltképpen időszerű.