Az Alkotmánybíróság kedden semmisítette meg a 98 százalékos különadóról szóló törvényt, mert olyan végkielégítésekre is vonatkozott, amelyeket törvény ír elő. A jogszabály így a több évtizede dolgozó közalkalmazottakat is érintette. Bár az extraadóról szóló törvényt érdemi változtatás nélkül nyújtotta be a parlamentnek a Fidesz frakcióvezetője, Lázár János nem zárta ki, hogy mégis változtatnak a tervezeten. A KDNP-vel kedden egyeztet a frakcióvezető.
Három és fél millióra emelnék az alsó határt
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete különbséget tenne a menedzserszerződések alapján kifizetett tízmilliók és a több évtizedes munkaviszony után járó végkielégítések között. A különadóval sújtott jövedelem alsó határát pedig kétmillió forintról három és félre emelnék. A javaslatról jövő héten tárgyalnak az oktatási bizottság elnökével. „A politikusok felelőssége megkerülhetetlen. Valószínűleg nem az értékhatár sértette az Alkotmánybíróságnak az értékítéletét – bár ezt mi megjelöltük a beadványunkban, amit az Alkotmánybíróságnak küldtünk. A politikusok felelőssége, hogy úgy legyen megfogalmazva ez a szándékában jó, számunkra tolerálható javaslat, hogy az alkotmányos jognak megfelelő legyen” – fogalmazott Mendrei László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke.
Különadó helyett módosítás kellene
Alkotmányjogászok szerint különadó helyett az állami szféra végkielégítéseit, juttatásait szabályozó törvényeket kellene módosítania a kormánynak. Az MSZP az érintettek körét is kiszélesítené. A törvényjavaslatot Tóbiás József nyújtotta be a parlamentnek. Ebben azt javasolja, hogy már a 2002. május 27-től kifizetett lelépési pénzeket adóztassa meg a kormány. A javaslat így nemcsak az első Orbán-kormány leváltása után távozókat érintené, hanem a szocialista kabinetek alatt történt kifizetéseket is.
(HírTV)
origo.hu
Adatgyűjtési botrány: megalázó listát készített támogatóiról a Tisza
