Nem is vagyunk annyira hülyék, mint azt sokan gondolnák

Egészen jól állunk abból a kulturális tőkéből, amit környezettudatosságnak nevezünk. Sokkal jobb a helyzet, mint öt évvel korábban – ezt nyilatkozta a WWF kommunikációs igazgatója az MNO-nak. Dakó Andrea a szervezet akcióiról, a gyerekeknek és felnőtteknek szóló programokról is beszélt. A cél a természet és az ember közötti harmónia megteremtése.

Nem állunk olyan rosszul környezettudatosság szempontjából, mint azt elsőre sok ember gondolná. „Optimista vagyok, egy átlag magyar ember ma már sokkal többet tud a környezettudatos életformáról, mint akár csak öt évvel ezelőtt” – állítja az MNO-nak Dakó Andrea. A WWF Magyarország kommunikációs igazgatója szerint ennek több oka is van. Egyrészt egyre erősödik a környezettudatos gondolkodás és a civil szervezetek hatása, másrészt e hangsúlyeltolódásban szerepe van a médiának is.

A környezettudatos életmód egyik fontos eleme a tudatos fogyasztás. Jó, ha tudjuk, miből mennyit fogyasztunk és mire van valójában szükségünk. Egy tudatos fogyasztó célja, hogy a lehető legkevesebb kárt okozza életmódjával, sőt ahol lehet, javítsa is környezete állapotát. A vízzel való takarékoskodás, a hulladék szelektív gyűjtése, a tömegközeledés használata éppen úgy idetartozik, mint hogy „nem megyünk el repülővel Londonba havonta háromszor bevásárolni, csak azért, mert megtehetnénk”.

A WWF mint a világ egyik legnagyobb környezetvédelmi szervezete egy olyan jövőért dolgozik, amelyben az ember harmóniában él a természettel – hívja fel a figyelmet a kommunikációs igazgató. Ezért a jövőért tesznek a környezettudatos életmódot választók is. Ez nem jelenti azt, hogy vissza kell mennünk a barlangba, de foglalkoznunk kell azzal, hogy csökkentsük környezetterhelésünket. Ezért tartjuk fontosnak, hogy felhívjuk a gyerekek és a felnőttek figyelmét a fenntarthatóságra, ezáltal is formálva a szemléletüket – jelentette ki Dakó Andrea, aki hozzáteszi azt is, hogy „a WWF tapasztalatai szerint a gyerekek képesek hatni a felnőttekre, ezért szerveznek környezetvédelmi gyerektáborokat, idén például Nagykörűben. Ugyanez a szerepe a már sokak által ismert Föld Órája akciónak, a Panda Klubnak, és a WWF klímavédelmi roadshow-jának is.”

A gyerekek gyakran „rászólnak” a szüleikre a boltban, hogy ne műanyag zacskóba vagy szatyorba pakolják a megvásárolt termékeket – teszi hozzá a kommunikációs igazgató, aki határozott igennel válaszolt arra a felvetésünkre, hogy itt egy fordított irányú szocializációt látunk. Dakó szerint „a szülők meg akarnak felelni a gyerekek róluk kialakított elvárásainak”, ezért működik ez a folyamat. Nagyon fontos szerepe van minden szemléletformáló platformnak, civil szervezeteknek, zöld rendezvényeknek, öko-iskoláknak – állítja a szakember.

Itt egy dinamikus, előremutató folyamatról van szó, a cél, hogy minél többen gondoljanak a környezetükre is a mindennapi teendőik során. Ehhez volt egy remek eszköz a civil szervezetek kezében a Hülyeség kora (The age of stupid) című dokumentumfilm is, amely egy jövőből visszatekintő ember története, aki megdöbbentő képkockákon mutatja meg azt a ma emberének, hogy az ipari tevékenység, a felelőtlenség és a profitéhség hogyan tette (vagy teszi) tönkre a „kék bolygót”.