A polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény módosításában a fideszes képviselők azt javasolják, hogy gondolják újra a polgármesteri tisztség díjazására vonatkozó szabályozást, és hagyják el a törvényből azt a passzust, amely kimondja: „a polgármester illetményének, tiszteletdíjának a választást követően megállapított összege a megválasztását megelőző polgármesteri illetménye, tiszteletdíja összegénél nem lehet kevesebb”.
Az előterjesztők szerint ez a rendelkezés szükségtelenül korlátozza a képviselő-testület díjazás tekintetében gyakorolt hatáskörét, valamint komoly korlátot állít a költségtakarékosabb illetménymegállapítás elé. Megjegyzik, hogy a főállású polgármester illetményéről történő döntés a képviselő-testület hatáskörébe tartozik; az illetmény emelésére a törvény ad lehetőséget a testületnek, az alacsonyabb összeg megállapítására viszont nem. Az előterjesztés egy másik passzusa pedig egyértelműsíti az alpolgármesteri tisztség megszűnésére vonatkozó szabályokat. A törvényjavaslat a kihirdetését követő napon lépne hatályba.
Gyorsuló hatósági eljárások
Az Országgyűlésnek benyújtott másik javaslat szerint a társadalmi és az érdekképviseleti szervek a közigazgatási hatósági eljárások esetében nem indíthatnának jogorvoslati eljárásokat. A jelenlegi szabályok szerint meghatározott ügyekben a törvény az ügyfél jogaival ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul. A három kormánypárti politikus most azt javasolja, hogy a szöveg a következő legyen: „meghatározott ügyekben törvény, a jogorvoslati eljárások megindítására irányuló kérelem benyújtására való jogosultság kivételével, az ügyfélhez hasonló jogállással ruházhatja fel az érdekvédelmi szervezeteket és azokat a társadalmi szervezeteket, amelyeknek a nyilvántartásba vett tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul”.
Az indoklás szerint „az elmúlt időszakban az állam, az önkormányzatok, valamint a magánszféra által megvalósított, nemzetgazdasági szinten is jelentős beruházások során az eljárások indokolatlan elhúzódása volt megfigyelhető”. Az előterjesztők megjegyzik azt is, hogy a tapasztalatok szerint a társadalmi szervezetek fellépése nem minden esetben az eredeti jogalkotói szándékot szolgálta, s a visszaélések elkerülése, valamint a hatósági eljárások hatékony és gyors lefolytatása miatt szükség van a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény módosítására. A törvényjavaslat kihirdetése napján lépne hatályba.
Hagyományok és visszatartó erő
A szabálysértési törvény módosítását indítványozó törvényjavaslat egyetlen passzusból áll, amely szerint a helyszíni bírság összege háromezer forinttól százezer forintig terjedhet. A jelenleg hatályos törvény szerint a bírság felső határának összege húszezer forint. A törvény 2011. január 1-jén lépne hatályba. Az előterjesztők indoklása szerint a helyszíni bírságolás a szabálysértésekről szóló törvényben meghatározottak szerint a közigazgatás leggyorsabb és leghatékonyabb válasza a normaszegés elkövetőivel szemben.
Hozzáteszik: a helyszínen tetten ért személyt a bírság kiszabására jogosult szerv képviselője a helyszínen tájékoztatja, hogy a tudomásul vett és elfogadott bírságot harminc napon belül be kell fizetnie, illetve felvilágosítja a befizetés elmulasztásának következményeiről. Az elfogadott és tudomásul vett helyszíni bírság ellen nincs helye jogorvoslatnak; a törvény nem teszi lehetővé a méltányosság alkalmazását, valamint a részletfizetés engedélyezését. A három fideszes politikus úgy véli: a kialakult hagyományok miatt és a kellő visszatartó hatás elérése érdekében indokolt a helyszíni bírság összegének felső határát megemelni.
Legfeljebb öt év
A képviselők kezdeményezték a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítását is, ennek értelmében kinevezéssel nem, csak megbízással lehetne vezetői beosztást ellátni a jövőben ebben a körben. Azt indítványozzák, hogy a magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása megbízással történjen legfeljebb ötéves időtartamra.
A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait – olvasható az előterjesztésben. A jogszabály 2011. január 1-jén lépne hatályba. A javaslat indoklása szerint ezzel lényegében visszaállna a 2009 előtti szabályozás, azaz magasabb vezetői, vezetői beosztás csak megbízással, az eredeti munkakör mellett lenne ellátható.
Az előterjesztők szerint a 2009 óta működő rendszer jelentősen megkötötte a munkáltatók kezét, a vezetőt tekintve pedig kevésbé hat ösztönzőleg a folyamatos, magas színvonalú munkavégzésre. A kinevezett vezetői státusz természetéből adódóan (önálló munkakör, főszabály szerint határozatlan időtartamra szól) „visszahívásra” nincs lehetőség, míg a vezetői megbízást a munkáltató bármikor visszavonhatja: a közös megegyezésen kívül a munkavégzésre alkalmatlannak minősítés, illetve az átszervezés miatti felmentés szolgálhat alapul a közalkalmazotti és ezzel együtt a vezetői jogviszony megszüntetésére – olvasható az indoklásban.
(MTI)
origo.hu
Magyar Péter flegmán legyint kétmillió Voks 2025-szavazatra
