Oldalak vagy fegyverek ezrei vetnek véget a vallásháborúnak?

Senki nem nyert, senki nem vesztett. Indiában így kommentálják azt a szó szerint salamoni döntést, amelynek értelmében három vallás, a hindu, a muszlim és egy hindu szekta gyakorolhatja a hatalmat Ajodhja felett. Elemzők nem tartanak tőle, hogy összecsapásokra kerül sor, pedig 1992-ben, amikor radikális hindu aktivisták lerombolták a 400 éves Babri-mecsetet, közel kétezren meghaltak. Sőt egyes vélemények szerint a döntés a szekuláris India próbája.

Míg Indiában több száz éve csapnak össze egy épületért a különböző vallások, addig a török hódítást megúszó Nyugat- és Észak-Európa most, a XXI. században kezdhet barátkozni azzal a gondolattal, hogy milyen is az iszlámmal osztozni. Firenzében a reneszánsz épületek közé tökéletesen beillő, bazilikára hasonlító mecsetet építenének David Napolitano tervei alapján. Elképzelhető azonban, hogy népszavazás lesz arról, megépüljön-e egyáltalán az imahely. Stockholm elővárosában, Nackában pedig egy épületben hoznának létre egy evangélikus, egy katolikus templomot, valamint egy mecsetet.

„Rohamrendőrök mindenütt. Mindenkit arra kérnek, hogy maradjon otthon, és ne reagáljon a végzésre. Ennek ellenére sokan kinn állnak a teraszukon vagy a házuk tetején, valaki a győzelem jelét formázza az ujjaival, valaki szemmel láthatóan nyomott. A kérdéses területet őrzik, a bejáratot elbarikádozták. De az emberek békét akarnak, és továbblépni.” A BBC helyszíni tudósítója így írta le Ajodhját nem sokkal azután, hogy kihirdették a zarándokhely salamoni feldarabolását.

Mecset a szent helyen

De miért is kell kétszázezer fegyverest vezényelni Észak-Indiába egy focipályánál kisebb terület miatt, és miért kell 8500 bírósági végzést hozni róla? A történetet kezdhetjük 1992-től, de célszerűbb visszamennünk 1528-ba, amikor is mecset épült a hindu vallás egyik legfőbb alakja, Ram születési helyén. Ehhez képest az első vallási összecsapások a XIX. század közepén voltak, és ekkor hozták meg az első, a mostanihoz hasonló megosztó döntést a brit gyarmatosítók: akkor kétfelé osztották a területet. A belső udvar a hinduké, a külső a muszlimoké lett. Két évvel India függetlenné válása után Ramot dicsőítő képek „jelentek meg” a mecsetben, a muszlimok legnagyobb tiltakozására természetesen. Az ügy miatt mindkét fél pereskedni kezdett, ám a bíróság homokba dugta a fejét, úgy hozott ítéletet a világnézeti semlegesség jegyében: nemes egyszerűséggel vitás területnek nyilvánította a Babri-mecset alapjául szolgáló földdarabot és lezárta azt.

Ám a nyolcvanas évek elején szárnyra kapó radikális hindu mozgalmak és pártjaik elkezdtek egyre többet foglalkozni Ajodhjával. Először csak tanácsot alapítottak a templom felszabadítására, majd egy 1986-os végzést követően (amely elrendelte az épület megnyitását) először csak önkényesen emeltek szentélyt Ram tiszteletére, majd a nacionalista Bharatiya Dzsanata (BJP) párt és a Visva Hindu Parisad (VHP) mozgalom megerősödésével párhuzamosan el is kezdték a mecset támadását. Ennek „csúcsa” az volt, amikor együttesen rombolták le a mecsetet 1992-ben. A vandálkodást India-szerte lázadások kísérték, amelyben mintegy kétezer ember vesztette életét.

A rombolás után

Tíz év múlva pedig hindu aktivisták tucatjai vesztették életüket útban Ajodhja felé, amikor a VHP meghirdette, hogy 2002. március 15-én megkezdi Ram szentélyének a felépítést. Ismét zavargások törnek ki, ezer és kétezer közé teszik a főként muzulmán áldozatok számát. 2003-tól azonban más síkon is folyik a vita: régészek kezdik felkutatni Ram ősi szentélyét, állításuk szerint meg is találták a bizonyítékokat erre, a muszlimok azonban nem hisznek nekik. Később feltételezett iszlamista radikálisok robbanóanyagokkal megpakolt dzsippel próbáltak kárt tenni az épületben.

Miközben a törvényhozásban is rendre felmerült a mecset kérdése, az allahabadi tartományi bíróság elrendelte a felosztást: egyharmad a muszlimoké, egyharmad a Nirmohi Akhara hindu szektáé, és a vitatott utolsó harmad, ahol a mecsetet ledöntötték, a hinduké lett – aligha meglepő, hogy a döntést ők fogadták a legnagyobb ovációval. A 8500 oldalas végzés ugyanis többek között kimondja azt is: Ram itt született, és a felosztást legalább három hónapig fenn kell tartani, ameddig nem módosítják a rendelkezést, vagy nem törlik el. És ami a legfontosabb: szembemegy az iszlám törvényeivel, hogy a szóban forgó ponton mecset álljon, hiszen az egy korábbi vallás szent helye.

Modernség kontra hindu gyökerek

A helyzet eleve fonák, hiszen tulajdonképpen vallási kérdésben hozott döntést a bíróság. De a fentebb vázolt feszült helyzet nemcsak Észak-India utcáin érezhető, hanem a politikában is. Ha az önnön liberalizmusát és modernségét fennen hangoztató baloldali kormánypárt a kérdésben a hinduk mellé áll, elveszti a világi jellegének köszönhető muszlim szavazóit, ellenkező esetben pedig elképesztően megerősödne a váltópárt, a hindu gyökereket büszkén felvállaló, nacionalista BJP. 1992-ben többek között ennek a szövetségnek a támogatói rombolták le az ajodhjai mecsetet.

Egyébként mind a muszlimok, mind a hinduk között vannak olyanok, akik fellebbeznének a döntés ellen. A végzés, amely megint a világnézeti semlegesség talaján áll, ismét nem tudta elnyerni az összes érintett tetszését. Az emberek békét akarnak, de azért csak ott van az a kétszázezer fegyveres.