Orbán: Magyarország tudja, mit akar + Képriport + Videó

Az emberek az önkormányzati választásokon megmutatták, merre akarnak menni – fogalmazott Orbán Viktor a Széll Kálmán Alapítvány Hogyan tovább, Magyarország? című rendezvényén. A miniszterelnök bejelentette, a bankadó után újabb válságadókat vetnek ki: a telekommunikációs cégekre, az energiaszektorra és az áruházláncokra. Ezektől összesen 160 milliárd bevételt várnak évente. Továbbá újratervezik a fejlesztéseket és felülvizsgálják a nyugíjrendszert is. • Az Orbán-kormány szakított a megszorítások politikájával • „A második akcióterv elvei megfelelnek a keresztényszociális tanításnak” • Londonban pozitívan fogadták Orbán bejelentését • „Nem ördögtől való ötlet a válságadó kivetése”

A következő tíz-tizenegy évben sikeressé, biztonságossá és versenyképessé kell tenni Magyarországot, ezek lesznek a jövőben a növekedés forrásai a már mindenki számára elérhető technikai fejlődés helyett – jelentette ki Orbán Viktor szerdán Budapesten, a Millenáris Teátrumban.

A miniszterelnök a Széll Kálmán Alapítvány Hogyan tovább, Magyarország? című rendezvényén elmondta, a Fidesz már évek óta azt hangsúlyozza, hogy a világban nagy átalakulás következik be. Ennek megfelelően készültek a kormányzásra, ebből vezetik le, hogy mit kell tenniük, ezt a mérőónt használja a kormány – tette hozzá. Orbán azt is elmondta, hogy hiába várnak mindig váratlan bejelentéseket tőlük, „mi azt mondjuk és tesszük, amit gondolunk”.

A nyugati civilizáció súlyos meggyengülésével kell szembenézni, ennek felismerése alakítja a kormány munkáját – mondta a miniszterelnök. A meggyengülés okai, hogy nem építettek eléggé a munkára, a kulturális és morális hagyományokra. Az viszont esély a sikerre, ha előre meglátjuk, mi értékelődik le és fel az elkövetkező 15-20 évben, és úgy tudunk dolgozni. Úgy látjuk, egyre fontosabb lesz az együttműködés, a közérdek elsőbbsége, a munka és az állami szerepvállalás – sorolta Orbán. A második akciótervet – amelyet Orbán Viktor hétfőn terjeszt be – is a Nyugat hibáinak felismerése hívta életre.

Magyarország hangulata annak ellenére megváltozott, hogy továbbra is nyolc év elhibázott belpolitikájának a romjai vesznek minket körül, a világválság hatása továbbra is érezhető, ezeken felül pedig hazánkban rég nem látott árvizek pusztítottak, a közelmúltban pedig bekövetkezett Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófája. A nehézségek ellenére bizakodó várakozás érezhető, hazánk nem olyan, mint akár egy évvel ezelőtt, mert érezzük, hogy van keresnivalónk ebben az új világban.

„Az emberek megmutatták, merre akarnak menni”

A történelem nagy pillanatai gyakran akkor következnek be, mikor egy nép megfogalmazza magában, hogy mit nem akar. Azonban ritkábban következik be az, hogy egy nép tudja, hogy mit akar. 2010 ebből a szempontból fontos fordulat, hiszen Magyarország azt is meg tudta mondani, merre akar menni. A kétharmados győzelem során az emberek megmutatták, hogy merre nem akarnak menni, míg az önkormányzati választások eredménye azt bizonyítja, hogy tudják azt is, hogy merre akarnak menni.

Magyarország 20 év óta először tudja, hogy mit akar, ezért nem túlzás 1990-et 2010-zel együtt említeni. Míg előbbi alkotmányos forradalmat hozott, addig utóbbi fülkeforradalmat, tehát a két eseményt érdemes együtt kezelni. Míg 1990-ben az emberek megfogalmazták, hogy mit nem akarnak, addig 2010-ben el tudták dönteni, hogy mit akarnak.

A Nemzeti együttműködés rendszere még a közelmúltban is csak egy szlogennek tűnhetett, de mostanra már valósággá vált. Többé – remélhetőleg – nem jön vissza az a rendszer, amelyben a magánérdek mindent megtehet, majd elmenekül a felelősség elől. A meglévő rendszereket, amelyek ezt a struktúrát támogatják, ki kell javítani, vagy újat kell teremteni. A megszorításokkal is szakítani kell, hiszen azok sem vezettek eredményre. Az adófizetőkkel fizettették meg azt, amiről nem ők tehetnek, s nem tudtak ellene védekezni. Az adón felül további juttatásokat vontak meg, elég a 13. havi nyugdíj megszűnésére vagy a közszférában dolgozókat sújtó megvonásokra gondolni, amelyek ellen más országokban egyesével is a kormányok fejét követelték volna. Ezek az intézkedések nem voltak arányosak és tisztességesek.

Az arányos teherviselés megteremtése volt részben az első 100 nap célja – elég a bankadóra, az állami óriásfizetések visszanyesésére vagy a devizahitelesek megsegítésére gondolni. A második akcióterv a gazdaság beindítása és az adósság lefaragása mellett ezt az arányosságot fogja követni.

Újabb válságadók

„Nem vagyunk irigyek, mert nem vagyunk kommunisták” – mondta Orbán, és hozzátette, arra kell törekedni, hogy sok sikeres ember és vállalkozás legyen, és most az adjon többet, akinek több van. A miniszterelnök kifejtette, szakítani kell az eladósodás és a megszorítás politikájával. Olyan lépéseket kell tenni, hogy semmiképpen ne növekedjen az államadósság, nem hitelekből, hanem a piacról kell pénzt szerezni, ezért el kell nyerni a piac bizalmát. Tartani kell az idei 3,8 százalékos és a jövő évi 3 százalékos hiánycélt, amelyhez be kell indítani a növekedést.

A bankadó után további válságadókat fog bevezetni a kormány: a távközlési és telekommunikációs szektorra, az energiaszektorra és a kereskedelmi láncokra vonatkozóan – jelentette be Orbán. Mindezek időszakosak, háromévesek lesznek. Ezen három év alatt a távközlési szektorból évente 61 milliárdot, az energiaszektortól 70 milliárdot, a kereskedelmi láncoktól pedig 30 milliárdot fog beszedni az állam.

A miniszterelnök kijelentette, felülvizsgálják a nyugdíjrendszert is, eddig 30 milliárdot utalt át havonta az állam a félállami nyugdíjfolyósításra, de ezt november 1-jétől 2011. decemberéig felfüggesztik. „Válságban erre nincs pénz” – fogalmazott.

A fejlesztéseket is újratervezik. Úgy vélte, a PPP nem más, mint kudarc, ezért felfüggesztik itt is a kifizetéseket, új PPP-szerződéseket nem kötnek, valamint a már hatályba lépő szerződéseket is újratárgyalják.

Orbán Viktor szerint a következő év legfontosabb feladata az új, arányos családi adórendszer bevezetése, a foglalkoztatási és a demográfiai fordulat megkezdése. „Hiányzik egymillió munkahely és egymillió gyerek.” Orbán úgy fogalmazott, mindez egyszerűbb és átláthatóbb lesz, és a munkát és a családot támogatja.

„Új világrend, új korszak, új sikerek” jönnek a következő években, és hangsúlyozta, el kell hinnünk, hogy van helyünk az új világban, fel tudjuk venni a versenyt, és új sikereket érhetünk el.