Az EU „kormánya” strasbourgi ülésén határozott azokról az általános jellegű javaslatokról, amelyeket a keretköltségvetés rendszerének átalakítására tesz, hogy az uniós tagállamok időben vitát tudjanak folytatni róla a következő többéves periódus kezdete, 2014 előtt.
A bevételi oldalt illetően (amely iránt a legnagyobb volt az előzetes érdeklődés) a bizottság tisztességesebb és az adófizetők számára átláthatóbb rendszert lát szükségesnek, és ennek érdekében több új forrás, köztük adójellegűek igénybevételét is megfontolásra ajánlotta. A felsorolt lehetőségek közé tartozik az áfabevétel egy része, részesedés a pénzügyi tevékenységre kirótt adóból, a gázkibocsátási kvótákból származó bevétel, de lehetne forrás Janusz Lewandowski költségvetésért felelős biztos szerint a légiközlekedési EU-adó, energiaadó vagy társasági jövedelmi adó is.
A most bejelentett általános javaslatokból kiindulva tárgyalások kezdődnek az uniós tagországok és intézmények között, majd jövő nyáron az Európai Bizottság a tervek szerint részletes javaslatot tesz a 2013 utáni keretköltségvetésre. José Manuel Durao Barroso elnök hangoztatta: tabuk nélküli vitát vár, amely összességében hozzájárul majd, hogy javuljon az uniós pénzek elköltésének minősége, hatékonysága.
Lewandowski szerint pedig biztosítani kell, hogy az uniós költségvetés szerepet vállal ott – de csak ott –, ahol „minden egyes, uniós szinten elköltött euró nagyobb hasznot hoz, mint ha nemzeti vagy regionális szinten költenék el”.
A brüsszeli bizottságot még 2005-ben, a most zajló hétéves (2007–2013) keretköltségvetés megalkotásakor lezajlott éles viták során bízták meg a tagországok állam- és kormányfői, hogy tegyen javaslatot a büdzsé szerkezetének reformjára, miután nyilvánvalóvá vált, hogy a kibővült unióban és a változó nemzetközi versenykörülmények között a jelenlegi szerkezet nem tartható. A reformot leginkább az úgynevezett nettó befizetők (az unióba a visszakapottnál nagyobb összeget folyósítók) sürgetik, akik – a befizetések arányosabbá tétele mellett – szeretnének teljes bizonyosságot szerezni arról, hogy adófizetőik pénzét olyan célokra fordítják, amelyek tényleges uniós hozzáadott értéket jelentenek mindennapi életükhöz.
A jelenlegi költségvetési kereteket húsz évvel ezelőtt hozta létre az EU. Azóta azonban 12-ről 27-re bővült a szervezet taglétszáma, sok gazdaságilag kevésbé fejlett ország csatlakozott, megjelent a közös pénz, fokozódott a gazdasági világverseny, nőtt az EU energiafüggősége, megmutatkoztak az öregedő népesség problémái, és új kihívásként jelent meg a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bűnözés. Az elméleti elképzelés szerint az új keret-költségvetési szerkezetnek mindezen problémákra reagálnia kell.
A jelentés szerint a testület figyelembe vette a mostani periódus eddigi tapasztalatait. A bizottság vizsgálni igyekszik, hogyan szolgálhatná jobban a büdzsé a kiadások hatékonyságát, különös tekintettel a lakosság és az egységes belső piac érdekeire. A költségvetés felülvizsgálata több más folyó üggyel kölcsönhatásban van. Ezek közül a legfontosabb talán a közös mezőgazdasági politika reformja, amelyet egyes tagországok feltételnek tekintenek a hétéves büdzsé jóváhagyásához. A felülvizsgálat során szó van a belső felzárkóztatást szolgáló kohéziós politika átszerkesztéséről is: ennek bizonyos elemeit néhány tagállam eltörölné, másokat átcsoportosítana a jelenleginél is célzottabb kiadási területekre.
A bizottság most mind a mezőgazdasági, mind a felzárkóztatási politika terén általános javaslatokat tett a rendszer javítására, érdemi konkrétum nélkül. A mezőgazdasági kiadások, valamint a strukturális és kohéziós támogatások az uniós kiadások meghatározó részét képezik, hétéves viszonylatban az ezermilliárd eurót közelítő összegeket jelentenek.
(MTI)
origo.hu
Szentkirályi Alexandra: Gondolom, ti sem szeretnétek így járni!
