Egyetértés volt abban is, hogy ehhez szükség van az EU alapszerződésének korlátozott módosítására, amely nem igényel bonyolult tárgyalásokat és kockázatos ratifikációs lépéseket, de komolyabb biztosítékot jelent a gazdasági fegyelem érvényesítéséhez és a mechanizmus gördülékeny működéséhez. Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke sajtótájékoztatóján azt is megerősítette, hogy a szerződéses változásoknak a ratifikációval együtt 2013 közepére – a jelenleg működtetett ideiglenes válságkezelő rendszer kifutásának idejére – készen kell állnia. A pontos módosítási lehetőségeket Van Rompuy méri fel a vezetőkkel folytatott további konzultációk után, és a folyamat elindításáról várhatóan decemberben döntenek.
A szerződés megváltoztatását Angela Merkel német kancellár kezdeményezte, de a teljes egyetértést csak a korlátozott módosításhoz tudta megnyerni. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke az ülés után azt hangoztatta, hogy ezzel a megoldással minden résztvevő egyetértett. A korlátozott jelleg egyebek között azt jelenti, hogy sehol nem kell népszavazást tartani róla, illetve nincs szükség hosszas előkészítésre, azaz konvent vagy kormányközi konferencia összehívására. Van Rompuy hangoztatta: szükség van az állandó válságkezelő mechanizmusra, mert bármily helyes gazdaságpolitikát folytatnak is a tagországok, váratlan események mindig előfordulhatnak. A jelenleg érvényes rendszert a görög pénzügyi válság nyomán, idén tavasszal dolgozták ki, az szükség esetén akár ezer milliárd dollárt is képes előteremteni.
Az uniós elnök hangoztatta, hogy az állandó mechanizmus működtetésében a magánszektor és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is szerepet kap. A legutóbbi nemzetközi pénzügyi válságnál sokszor elhangzott az a kritika, hogy a bankok veszteségeit az adófizetők pénzén, állami forrásból kellett fedezni. Az állandó mechanizmus csak akkor lép majd működésbe, ha az euróövezet egészének stabilitása veszélybe kerül – hangoztatta Merkel.
A csütörtök éjjel született kompromisszum kidolgozása közben a tagországok néhány más felvetésére is kitértek. Így például megállapodtak abban, hogy megvizsgálják, miként lehet bevonni a nemzeti nyugdíjreformok hatását a stabilitási szabályok végrehajtásába. Kelet-európai országok kezdeményezték, hogy a nyugdíjreform költségeit ne számítsák be az államháztartási hiányba, amelynek túlzott mértékéért a jövőben még szigorúbb szankciók szabhatók ki.
Nem született döntés arról, hogy a szerződésmódosítás kiterjed-e az uniós pénzügyi szabályokat tartósan megszegő tagországok szavazati jogainak átmeneti megvonására vagy korlátozására. Németország eredetileg ezt is szerette volna elérni, de a tagállamok egy jelentős részének támogatását nem tudta megszerezni.
(MTI)

Orbán Viktor-interjú a Kossuth Rádióban – élőben az Origón!