Hatvanhat évvel ezelőtt, november 3-án indultak el Zalaegerszegről – egyes források szerint 800, mások szerint 1500 – roma férfiakat, nőket és gyermekeket szállító vagonok Komáromba, majd onnan Auschwitzba. A haláltábort csak néhányan élték túl.
A fideszes polgármester beszédében kiemelte, hogy a gazdasági válság ezt a réteget sújtja leginkább. A cigányság között a legtöbb, akinek nincs munkája, aki kilátástalanul él, akinek esélye sincs arra, hogy emberhez méltó életet éljen. Ennek a közösségnek a történelmi eseményekből kell erőt merítenie; a cigányságnak összefogásra van szüksége, és arra, hogy kitermelje maga közül a vezetőit, akikre méltán büszke lehet – hangsúlyozta Gyutai Csaba.
A polgármester szólt arról is, hogy az 1944-ben bekövetkezett katasztrófáért a magyar kormányzat, a világpolitika a felelős, de talán egy kicsit a roma közösség is. Nem voltak meg a normális önvédelmi reflexek, és azok a vezetők, akik felhívhatták volna figyelmet a közelgő veszélyre – fogalmazott Gyutai Csaba.
Ezzel a felelősséggel a többségi társadalomnak, de a kisebbségnek is számolni kell. A cigányságnak értelmiséget kell nevelnie, de mentalitás-változtatásra is szükség van, hiszen a 21. században nem lehet, hogy etnikai katasztrófa következzen be, mert ennek a hazának ugyanúgy részese cigány, zsidó, német és magyar – mondta Gyutai Csaba.
A cigány deportáltakra emlékeztető, gyermekét magához szorító anyát ábrázoló domborművet – Farkas Ferenc szobrászművész alkotását – 2003-ban avatták fel Zalaegerszegen. A helyi cigány kisebbségi önkormányzat abban az évben nyilvánította november 3-át a roma holokauszt zalaegerszegi napjává.
(MTI)
origo.hu
Megtámadtak egy kisgyereket a játszótéren, „cigányzabot” nyomtak le a torkán
