Lázár János három képviselői önálló indítványt terjesztett a parlament elé: az alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításáról szóló javaslatot, illetve – lényegében változatlan formában – a 98 százalékos különadóról szóló előterjesztést. Az alkotmányt három ponton módosítaná a fideszes képviselő: egyrészt kiegészítené a járulékokkal is azt a passzust, amely kimondja, hogy nem lehet országos népszavazást tartani a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról. Másrészt rögzítené, hogy nincs helye alkotmánybírósági felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az előbb említettek szerint országos népszavazással sem változtatható meg. Harmadrészt kikerülne az alkotmányból a jövedelmekkel összefüggésben a jó erkölcsre való hivatkozás.
Az Alkotmánybíróságról szóló törvényt Lázár János úgy módosítaná, hogy annak első paragrafusát kiegészítené azzal a mondattal – hasonlóan az alaptörvény megváltoztatásához –, amely szerint nincs helye felülvizsgálatnak olyan törvény tartalmáról, amely az alkotmány vonatkozó bekezdése szerint országos népszavazással sem változtatható meg. A Fidesz frakcióvezetőjének harmadik javaslata a júliusban elfogadott, egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló törvénycsomag 98 százalékos különadót érintő részének megváltoztatása. A törvénymódosítás lényegében változatlanul hagyná az elfogadott jogszabályt, csak a befizetési határidőket módosítaná.
Szavaznak a „médiaalkotmányról”
Az Országgyűlés kedden záróvitát tart és szavaz a sok vitát kiváltott úgynevezett „médiaalkotmányról” – a sajtószabadság és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényjavaslatról. Cser-Palkovics András és Rogán Antal fideszes képviselők még júniusban nyújtották be az indítványt, amely az előterjesztők szándéka szerint az 1986-os sajtótörvény felváltására irányuló első lépés, és azt szolgálja, hogy minden újságíró azonos etikai elvek, normák, jogok, lehetőségek és kötelezettségek mentén dolgozzon az országban. A törvényjavaslat elfogadásához kétharmados többség kell.
Ugyancsak zárószavazás lesz az államháztartási törvény módosításáról, amely szerint választási évben kitolódnának a büdzsé készítésére vonatkozó határidők, és az adótörvények kihirdetésénél nem 45, hanem 40 nap lenne a hatálybalépési határidő. Döntenek a képviselők a hagyatéki eljárásról szóló törvény módosításáról, amely tartalmazza egyebek mellett, hogy a települési jegyző vagy a közjegyző ügygondnokot rendelhet ki, ha a hagyatékban társasági vagy szövetkezeti üzletrész van, illetve a jövőben a földet, a munkaeszközöket és az állatállományt is fel lehet ajánlani az államnak.
Vitáznak az adótörvényekről
Zárószavazás lesz kedden a „bioüzemanyag-törvényről”, amely szerint december 5-től minden üzemanyag-forgalmazónak kötelező lenne hatszázaléknyi bioüzemanyagot értékesíteni, ellenkező esetben büntetést kellene fizetniük. Akár már kedden dönthet a Ház a Kovács Zoltán (Fidesz) és Latorcai János (KDNP) által múlt csütörtökön kezdeményezett vizsgálóbizottság felállításáról: a hattagú testület fél évig vizsgálná a Magyar Államvasutak (MÁV) Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető, 2002–2010 közötti döntéseket. Még aznap lefolytatja az Országgyűlés a jövő évi adótörvények, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényjavaslat részletes vitáját is.
Folytatják a vitát Lázár indítványairól
Szerdán folytatja a Ház Lázár János három indítványának megtárgyalását. Az alkotmánymódosítási kezdeményezésről és az Alkotmánybíróságra vonatkozó indítványról azonban csak akkor lesz részletes vita, ha ezekhez érkeznek módosító indítványok. Az Országgyűlés napirendjére kerül aznap a Jobbik által kezdeményezett, a kolontári iszapkatasztrófa körülményeinek, felelőseinek feltárásával foglalkozó tízfős parlamenti vizsgálóbizottság megalakítására vonatkozó indítvány. A testület 2011. november 1-jéig készítené el jelentését.
Szintén szerdán kezdődik az egyes rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló javaslat általános vitája, amely a rendőrség szervezetének átalakítását, a rendvédelem egységes belső ellenőrzési rendszerének megteremtését – benne a megbízhatósági vizsgálat bevezetésével –, valamint uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését tartalmazza.
Gyorsabb lehet a szabadalmi eljárás
Elkezdődik az ügyészségi szolgálati viszonyról, illetve az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény módosításának részletes vitája. Az előterjesztésben a kormány egyebek mellett azt indítványozza, hogy a parlament a jelenlegi hat helyett kilenc évre válassza meg a legfőbb ügyészt. Szerdán indul a minisztériumok felsorolásáról szóló törvénnyel összefüggésben szükséges módosítások, valamint az iparjogvédelmi törvények módosításának általános vitája. Az indítvány egyebek mellett megváltoztatja a szellemi tulajdon védelméért felelős kormányhivatal elnevezését és pontosítja a feladatait. A módosítások további célja, hogy a Magyar Szabadalmi Hivatal eljárásai gyorsabbak legyenek, és még inkább megfeleljenek a modern, ügyfélbarát közigazgatás koncepciójának.
(MTI)
origo.hu
Ezt a kvízt csak kevesen töltik ki hibátlanul – Ön felismeri, mi magyar találmány?
