Néhány tagország akadályozta meg a kompromisszumot

Nem állapodtak meg az Európai Unió tagországai az Európai Parlamenttel az EU jövő évi költségvetéséről a hétfőn éjfélkor lejárt határidőig.

A két döntéshozó intézmény között előzőleg már közeledtek az álláspontok az idei 123 milliárd eurós költségvetés 2,9 százalékos emelkedését illetően, de a tagországok egy csoportja nem fogadta el az EP követeléseit, amelyek célja az volt, hogy a parlament – a tavaly életbe lépett lisszaboni szerződésnek megfelelően – nagyobb beleszólást kapjon a büdzsé alakításába. A képviselő-testület eredetileg 6,2 százalékos növelést akart, de ettől a pozíciójától a tárgyalások során elállt.

Jerzy Buzek, az EP elnöke a találkozó után kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy néhány tagország akadályozta meg a kompromisszumot. Néhány diplomata ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az EP követeléseinek nem volt közvetlen köze a jövő évi büdzséhez. Brüsszeli források szerint elsősorban Nagy-Britannia, Hollandia és Svédország képviselt nagyon kemény álláspontot.

Az Európai Bizottságnak most új javaslatot kell készítenie, és amíg arról nincs megállapodás, az EU az idei költségvetési szinttel vág neki – havi egyenletes bontásban – a következő esztendőnek. A két fél tárgyalói mindazonáltal a hétfői kudarc után abbéli reményüknek adtak hangot, hogy legkésőbb az egy hónap múlva esedékes állam- és kormányfői EU-találkozón sikerül megoldást találni a patthelyzetre. Utoljára 1988-ban nem tudtak megegyezni az uniós intézmények ebben a témában.

A költségvetésről azért is alakult ki ádáz vita az intézmények között, mert a nemzeti megszorítások idején több tagállam jelképes értékűnek tartja az uniós büdzsé korlátozását. A mostani alkudozásban emellett már esetenként helyet kaptak azok a megfontolások, amelyek a következő hosszú távú (2014–2020) uniós keretköltségvetés vitájában várhatók. A vitát a pozíciók alakításának szintjén már a jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökség alatt elkezdik majd a tagországok.

Az elsősorban a javaslatkészítésben érintett Európai Bizottság arra intett, hogy a megállapodás elmaradása veszélybe sodorhat több uniós programot, köztük az újonnan felállítandó külügyi szolgálat eleve késésben lévő kiépítését. Várhatóan nem jelent viszont jelentős kurtítást a legnagyobb tételekben, a mezőgazdasági és a felzárkóztatási (kohéziós) kiadások terén.

(MTI)