„Nem foszthatnak meg a nukleáris energia használatától”

Élesen bírálta az amerikai és az izraeli közel-keleti politikát Ali Ahani iráni külügyminiszter-helyettes a Magyar Külügyi Intézetben kedden tartott előadásában, de több olyan kérdésre is rámutatott, amelyekben együttműködés jöhet létre a nyugati hatalmakkal. A politikus szerint hazája a világ egyik legérzékenyebb régiójában fekszik, ami különös jelentőséget ad Iránnak.

Az iráni politikus a Fars hírügynökség jelentése szerint kedden találkozott Martonyi János külügyminiszterrel is. A teheráni közlés szerint a budapesti megbeszélésen a magyar tárcavezető hangsúlyozta, Magyarország támogatja Irán jogát a békés célú nukleáris technológia megszerzésére és használatára. Martonyi a beszámoló szerint kitért arra is: soros EU-elnöksége idején Magyarország mindent megtesz, hogy felgyorsítsa és erősítse a viták tárgyalásos rendezését Irán és a Nyugat között.

Az iráni külpolitikai elképzelések és percepciók csaknem hétezer éves kulturális és vallási alapokon állnak – mondta Ali Ahani, az európai ügyekért felelős iráni külügyminiszter-helyettes. Irán olyan bilaterális kapcsolatokra törekedik a világban, ahol kölcsönösen elismerik egymást a szereplők – tette hozzá. Irán a világ egyik legérzékenyebb régiójában fekszik, ahol az egyik legtöbb természeti erőforrás található, amely különös jelentőséget ad hazánknak – hangsúlyozta a politikus. Ahani szerint Irán a történelem során állandóan a külső támadások kereszttüzében állt, legutóbb Szaddám Huszein diktatúrájával viseltek háborút az 1980-as években.

A politikus bírálta az amerikai iraki inváziót, és országa a kezdetektől a megszálló csapatok mielőbbi távozását követelte, és hogy az irakiak vegyék a maguk kezébe a sorsuk irányítását. A külügyminiszter-helyettes, hasonlóan az iraki politikához, élesen bírálta az amerikaiak afganisztáni szerepvállalását is, mert véleménye szerint semmilyen konkrétumot nem tudtak elérni. Sürgette, hogy minél előbb megszülessen a rendezés menetrendje. A palesztin kérdésben a népszavazást sürgette a külügyminiszter-helyettes. Ahani az iraki hatalommegosztásról elmondta, hogy mindig is azt képviselték, hogy az ottani csoportoknak joguk van a hatalmuk gyakorlására, és bízik benne, hogy Maliki miniszterelnök képes lesz egy stabil kormány megteremtésére. Irak stabilitása és fejlődése Irán érdeke is – tette hozzá.

Európában is vannak még problémák

A politikus szólt Bosznia helyzetéről is, mivel szerinte csaknem két évtizeddel a daytoni megállapodás után sem sikerült teljes mértékben rendezni a balkáni ország helyzetét. Ahani úgy látja, Koszovó is egy hasonló probléma Európa és a világ számára, amelyre szintén megoldást kell találni. Az iráni köztársaság szerint ezekre a válságos helyzetekre nem lehet csak egyoldalúan reagálni, mivel azok később csak súlyosbíthatják a problémákat – hangsúlyozta a külügyminiszter-helyettes. Helyi megoldásokat kell keresni a regionális válságokra, ahelyett hogy elvonatkoztatott mechanizmusokat erőltetnének – vélte a politikus.

Az eltérő prioritások és geopolitikai helyzet ellenére Irán és Európa között vannak olyan területek, amelyekben mélyebb együttműködés jöhet létre, egyebek között a kábítószer-kereskedelem és a terrorizmus elleni harcban – mutatott rá Ahani. Az iráni politikus szerint bár az unió tagországaira más szabályok vonatkoznak, realisztikus megközelítés alapján új lehetőségeket és kezdeményezéseket tudnak nyújtani.

„Jogunk van a békés célú atomenergiához”

A külügyminiszter-helyettes szerint a hidegháború után sokan azt gondolták, hogy egy békés és stabil korszak jön a világban. „Ebben azonban hamar csalódnunk kellett, mivel a hatalmak az egyenlőtlen erőviszonyokat saját javukra használták fel.” Ahani úgy látja, a mostani válságok részbeni gyökere az ENSZ és a Biztonsági Tanács jelenlegi működésében rejlik, mivel többször is képtelenek voltak a hatékony válságkezelésre. A politikus szerint mind a kereszténységben, mind a judaizmusban, mind az iszlámban alapvető fontosságú a nemzetek közötti barátság, ami szintén elősegítheti az együttműködést.

Az atomenergia felhasználását illetően Ahani azt hangsúlyozta, hogy azoknak az országoknak, amelyek csatlakoztak az atomsorompó-szerződéshez, joguk van a nukleáris energia békés célú felhasználására. A nukleáris hatalmak nem foszthatják meg ezen technológiák felhasználásától őket, ha az a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyelete alatt történik – tette hozzá.

(MNO, MTI)