Operaház: „A lehető legrosszabbkor selejtezte a papírokat”

Október 22-én azonnali hatállyal visszavonta az Operaház korábbi főigazgatója, Vass Lajos, valamint a gazdasági igazgató, Szabó Attila megbízatását a nemzeti erőforrás minisztere, Réthelyi Miklós. Az indok: pazarló gazdálkodás, több milliárd forint szabálytalan elköltése. Az egykori operaházi vezetők szerdán sajtótájékoztatón állították: az ő érdemük, hogy valószínűleg 100 millió forintos plusszal zárja az idei évet az intézmény.• Hónapokig tarthat a gyanús ügyek vizsgálata az Operában + Képek• Botrány az Operában: iratmegsemmisítés, felmentett vezetők

Tölgyesi Gábor
2010. 12. 08. 19:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megaláztak, porba rántottak, lejáratták a nevemet – az Operaház volt főigazgatója, Vass Lajos szerdai sajtótájékoztatóján drámaian ecsetelte, menesztésével, valamint az azt taglaló lapbeszámolókkal milyen sérelmek érték. Állította, eddig csak a sajtóból értesült arról, milyen hivatalos kifogások érték egykori főigazgatói működését, miközben a napokban megtörtént az átadás-átvétel az intézményben, az Operaház jelenlegi vezetői több ezer oldal dokumentumot fogadtak el tőle – azaz ha valóban történt volna törvénytelenség főigazgatósága idején az intézményben, azért az új vezetés is vállalná a felelősséget.

Mint megírtuk, szeptember elsejével a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője (Nefmi) Horváth Ádám operaénekes személyében miniszteri biztost nevezett ki az Operaház élére, ekkoriban kezdte meg munkáját az intézmény gazdasági-pénzügyi működését átvilágító bizottság. Október 21-én a nemzeti erőforrás minisztere, Réthelyi Miklós péntekre találkozót kért az Operaház főigazgatójától, Vass Lajostól, valamint a gazdasági igazgatótól, Szabó Attilától, ám még aznap este Horváth Ádám egyik munkatársa arra lett figyelmes, hogy a főigazgatói irodából gépzaj hallatszik ki: Vass Lajos titkárnője ugyanis iratokat semmisített meg. Másnap Réthelyi Miklós azonnali hatállyal felfüggesztette az operaházi vezetők megbízatását, az átvilágító bizottság addig elkészült jelentésére hivatkozva, amely pazarló gazdálkodást, több milliárd forint szabálytalan elköltését állapította meg az intézményben.

– Október 27-én közös megegyezéssel távoztam az Operából. A közös megegyezést nem azért vállaltam, mert elismerném az ellenem felhozott kifogásokat. Meggyőztek arról, hogy jobb, ha semmilyen pozícióban nem dolgozom tovább az intézményben – mondta el szerdai sajtótájékoztatóján Vass Lajos, aki állítja, azóta sem ismerhette meg az átvilágítók vizsgálati dokumentumait.

A Vass Lajos főigazgatói működését érintő kifogások meglehetősen súlyosak: október közepéig 1,3 milliárdos hiány felhalmozása, pazarló gazdálkodás, VIP-bankkártya magáncélú használata, a közbeszerzési eljárások kijátszása. A sor hosszas, így nem is csoda, hogy az intézményt felügyelő Nefmi Kehi-vizsgálatot javasolt az Operaház ügyében. Egyértelműsítette továbbá Vass Lajos felelősségét, megemlítődtek az esetleges polgári peres, munkaügyi, büntetőjogi következmények is.

– Egyetértek a vizsgálat szükségességével, ám az engem ért vádak nem igazak. Lehetnek nem szándékos hiányosságok az elmúlt három év operaházi működésében, de törvénytelenség nem történt – kommentált Vass Lajos. – Az átvilágító bizottság csak a kötelezettségvállalásokat vette figyelembe, mikor az 1,3 milliárd forintos hiányt megállapította, a várható bevételeket nem. A mínusz valójában plusz: az Operaház valószínűleg 100 millió forintos maradvánnyal zárja az idei évet. Ezt az átadás-átvételi dokumentumok is megerősítik – állította Vass Lajos, aki két órán keresztül ecsetelte saját és gazdasági igazgatójának érdemeit. Többek között azt, hogy míg 2006-ban az átadás-átvételkor még 1,5 milliárd forint volt a forráshiány, 2008. december 31-ig ezt ledolgozta az Operaház. A VIP-bankkártya jogosulatlan használatáról Vass Lajos elmondta: kétszer nem olyan benzinkútnál tankolt, amely a közbeszerzési kedvezményezett volt, ám ezt indokoltan tette. Egyszer pedig a bécsi operabálra vett jegyet egy reménybeli főszponzornak.

Bár alapítvány lévén vállalkozói tevékenységet nem végezhetett volna, évi százhúsz-százharminc millió forintért a Budapesti Operabarát Alapítvány épített és bontott díszleteket az Operaházban – a volt vezetőkkel szemben ezt is felhozta kifogásként az átvilágító bizottság. Szabó Attila egykori gazdasági igazgató szerint az operabarát alapítvány segítségével tudták csak külsős cégek bevonása nélkül, törvényesen megoldani a műszaki személyzet éjszakai túlóráinak kifizetését, míg az alapítvány többletbevételét művészek ösztöndíjára fordították. Arra azonban nem tért ki, mennyire volt szabályos, hogy az alapítvánnyal több esetben úgy kötöttek szerződést, hogy az aláíró az Operaház és az alapítvány részéről is ugyanaz a mindkét helyen vezető posztot betöltő személy volt. Vass Lajos titkárnőjének iratdarálási akciójára is kitért. – A lehető legrosszabbkor selejtezett fölösleges papírokat. A gazdálkodási dokumentumokat az általam bevezetett Docu-net rendszerben kezeljük, semmilyen fontos dokumentumot nem tudtunk volna eltüntetni – próbálta oszlatni a gyanút Vass Lajos.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.