Elérte a 10,5 százalékot a nem teljesítő hitelek aránya

A magyarországi nem teljesítő hitelek aránya a harmadik negyedévben elérte a 10,5 százalékot a PricewaterhouseCoopers (PwC) könyvvizsgáló adatai szerint.

A PwC keddi közleménye felhívja a figyelmet, hogy a kelet-közép-európai régió országainak többsége ugyan hasonló gazdasági kihívásokkal néz szembe, a pénzügyi válságra adott eltérő válaszok miatt az egyes országok pályája jelentősen eltér egymástól. Közös jellemző a munkanélküliségi ráta gyors növekedése, a devizák gyors és nagyarányú értékvesztése, a lazább hitelezési gyakorlat következtében kialakult gyengébb minőségű portfólió, valamint a meglévő hitelállomány olcsó refinanszírozási lehetőségeinek elapadása.

A késedelmes hitelek állománya 2003 decemberben még csupán az összes hitel 3,1 százalékát tette ki. Az idén márciusban már elérte a 8,1 százalékot ez a szám, a harmadik negyedévre pedig már a 10,5 százalékot – derül ki a könyvvizsgáló elemzéséből. Bunna Gyula, a PwC igazgatója megjegyzi, hogy mostanra egyre jobban elválnak egymástól az eltérő adóscsoportok, azaz a deviza- és a forinthitelek, valamint a lakásvásárlási és szabad felhasználású hitelek.

A PwC elemzőinek az a várakozása, hogy a hitelportfólió-romlás üteme lassul 2010 év végére, nem teljesült. A romlás üteme állandósulni látszik, és a korábban 2010. év végére várt tetőzés helyett további romlás tapasztalható. Több tényező is a negatív pálya fennmaradása mellett szól: az átütemezett tartozások jelentős része újból megjelenik a késedelmes hitelek között, az árverési és kilakoltatási moratórium 2011 áprilisában véget ér, továbbá érdemi javulás a közeljövőben a forint–svájcifrank-árfolyam alakulásában sem várható. A frank erősödése miatt a késedelembe eső ügyfelek egyre magasabb jövedelmi kategóriákból kerülnek ki, és az adósoknak a jövedelmük egyre nagyobb hányadát kell törlesztésre fordítani.

A PwC igazgatója szerint a nem teljesítő hitelek problémakörének megoldásához „egy transzparens és szakmai alapokon nyugvó módszer kialakítására lenne szükség, amely szociális érveket is figyelembe vesz, és valóban magában hordozza a megoldás lehetőségét mind a hitelezők, mind a bajba jutottak számára”.

(MTI)