Létrejön a tartalékos haderő

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a Magyar Honvédség új tartalékos rendszerét kialakító törvénymódosítást; a változtatás önkéntes jelentkezés alapján teszi lehetővé műveleti és védelmi tartalékosok toborzását, illetve meghatározza a rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet esetén behívhatók körét.

A Ház a kormánypárti és a jobbikos képviselők szavazatával hagyta jóvá a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló, illetve az azzal összefüggő törvények módosítását. A honatyák ezután a honvédség létszámáról szóló országgyűlési határozatot is módosították, így a jövőben összesen nyolcezer önkéntes tölthet be tartalékos státuszt.

A honvédség új tartalékos rendszere két pillérre épül. Az önkéntesség alapján szervezett védelmi és műveleti tartalék feladata a hadkiegészítés zavartalanságának biztosítása, míg a kiképzett tartalékosok – a potenciálisan hadkötelesként nyilvántartott személyekhez hasonlóan – csak rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején, a hadkötelezettség bevezetését követően teljesíthetnek tényleges katonai szolgálatot.

Az önkéntes rendszeren belül a műveleti tartalékosnak jelentkezők rendelkezésre állási díj ellenében vállalják, hogy behívásukat követően tényleges katonai szolgálatot teljesítenek. A védelmi tartalékos ugyanakkor katonai esküjét követően határozatlan idejű szerződésben vállalja, hogy közreműködik a honvédség feladataiban; díjazásra abban az esetben jogosult, amennyiben békeidőben nem a szerződésében meghatározott alapfeladat ellátását követelik meg tőle.

A törvény kimondja még, hogy az önkéntes tartalékos a honvédség érdekében végzett tevékenysége során a rendelkezésre állás időszakában is egyenruhát viselhet, ezzel is kifejezve a honvédséghez tartozását. Az Országgyűlés meghatározta továbbá, hogy a kiképzett tartalékosok állományába a korábban hivatásos, szerződéses vagy önkéntes tartalékos szolgálatot teljesített férfiak tartozhatnak, akiknek hadkötelezettsége a hivatásos katonai szolgálat felső korhatáráig áll fenn.

A jogszabály tartalmazza, hogy a honvéd tisztjelöltek kiképzésére létrejön a Ludovika Zászlóalj, amely a jövőben az általános szabályok szerint tarthat fenn haditechnikai eszközöket és anyagokat a kiképzés gyakorlati részének biztosításához. A törvénymódosítás a fentiek mellett a honvédség feladatkörébe utalja a „magyar állam folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklye”, a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények teljes körű, illetve egyes kijelölt létesítmények protokolláris jellegű őrzését is.

(MTI)