Nem volt hajlandó kommentálni a magánnyugdíjpénztárak veszteségeiről szóló elemzést a rendszer egyik kidolgozója. A Századvég kedden nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a magánnyugdíjpénztárak létrehozásával 12 év alatt 500 milliárd forintot bukott az állam, egy másik elemzés szerint ugyanennyit vesztettek a magánkasszák is. Mihályi Péter, aki 1997 és '98 között a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára volt, nem kívánt nyilatkozni, mivel – állítása szerint – nem olvasott az adatokról, nem ismeri azokat.
A Stabilitás Pénztárszövetség visszautasítja, hogy veszteségesen működnének a pénztárak. Közleményük szerint a Századvég Gazdaságkutató hibás – feltehetőleg a PSZÁF-tól származó – adatokkal számol. A szövetség azt állítja: az intézet nem kalkulált azzal a 64 ezer munkavállalóval, aki 2009-ben visszalépett az állami rendszerbe, és magával vitte a vagyonát is.
A Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonban éppen a felügyelet adataira hivatkozva mondja azt, hogy a magánpénztárak még így is az infláción felüli hozamot termeltek. Király Júlia azt mondta: a PSZÁF jelentései szerint a magánnyugdíjpénztárak pozitív reálhozamot hoztak az elmúlt 12 évben. Egy százalékot. Király Júlia szerint a magánpénztárak ezzel a hozammal is jobbak voltak, mint az állami nyugdíjkassza.
Az MNB alelnöke hangsúlyozta: a nemzeti bank nem foglal állást egyik nyugdíjmodell mellett sem. A jegybank inflációs előrejelzésében egyébként elismeri, hogy a tömeges visszalépés az állami nyugdíjrendszerbe csökkenti az államháztartási hiányt, ám szerintük az ebből származó bevételt a költségvetés felhasználhatja a kiadási oldalon. Ugyanakkor az MNB és a legnagyobb magyar bank, az OTP is azzal számol, hogy a kötelező pénztárak megszűnésével előtérbe kerülnek a valóban önkéntes nyugdíj-előtakarékossági formák. Az itt lekötött lakossági pénzek nagysága tehát nőni fog.
(hírTV)
origo.hu
Kocsis Máté: Na hello, röfik!
