Orbán Viktor: A fő feladat az euró megerősítése lesz

A januárban kezdődő magyar EU-elnökség alatt nem a Magyarországot legközvetlenebbül érintő kérdések, hanem a nagy európai ügyek kapják a legtöbb figyelmet, és azon belül is az euró megerősítése a fő feladat – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a pénteken zárult brüsszeli EU-csúcstalálkozó utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján. • Biztosak a magyar sikerben + Képek

MNO
2010. 12. 17. 14:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Elmondta: annak ellenére, hogy az euróövezet most éli fennállásának legnehezebb időszakát, az állam- és kormányfők az előző csúcstalálkozókhoz képest ezúttal derűlátóbbak voltak, és határozott szavakkal rögzítették a válságból való kilábalásnak, illetve a pénzügyi stabilitás biztosításának a teendőit. Tavaszig módosítani kell az uniós alapszerződést, júniusig meg kell alkotni a pénzügyi stabilitási mechanizmust – hívta fel a figyelmet a kormányfő az uniós csúcsvezetők kategorikus megfogalmazásaira.

Megnyugtatónak nevezte, hogy a tartós érvényű stabilitási mechanizmus 2013 júniusi hatályba lépéséig fennmarad az eddigi válságkezelő mechanizmus. Orbán Viktor szerint ami történt az euróval, az leginkább az új autók töréstesztjéhez hasonlítható. A teszt nyomán kiderült, hogy melyek a konstrukciós hibák, és az uniós vezetők most úgy döntöttek, hogy kijavítják ezeket a hibákat. A fő probléma megállapítása szerint az, hogy a közös pénzhez eddig nem társult közös gazdaságpolitika. Megjegyezte, hogy a javítási munkák nagy része a magyar EU-elnökség időszakára esik. Egy másik autós hasonlattal élve úgy fogalmazott, hogy mostanra „a gépjármű az árokból visszakerült az úttestre”.

Sajtótájékoztatóján a miniszterelnök kitért arra, hogy a csúcstalálkozón üdvözölték a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos jelentést. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer megválasztása minden tagország nemzeti hatásköre, és hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kulcsa magán a nyugdíjrendszeren kívül található. Nevezetesen: emelni kell a foglalkoztatottak arányát, és annak érdekében, hogy több gyerek szülessen, családbarát politikát kell folytatni. Helyesnek mondta, hogy egy később létrehozandó uniós szabályban nem büntethetik azt az országot – így a hárompilléresről kétpilléres rendszerre áttérő Magyarországot –, amely előzőleg megváltoztatta nyugdíjrendszerét.

A csúcstalálkozón szó volt az EU stratégiai partneri kapcsolatairól is. Orbán ezzel kapcsolatban elmondta: hozzászólásában megfogalmazta a közép-európaiak garanciaigényeit, így például azt, hogy az eddigi kelet-nyugati infrastrukturális összeköttetések rendszere mellé teremtsék meg uniós támogatással az észak-déli összeköttetést is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Szlovákia megállapodott gázvezeték-rendszerének összekapcsolásáról, és hogy a lengyelek is meg fogják teremteni az összeköttetést Szlovákiával. Így a gázellátás tekintetében létrejön majd a szükséges észak-déli infrastrukturális összeköttetés, de ugyanerre van szükség más rendszerek – például a vasút és a közút – tekintetében is.

Azzal kapcsolatban, hogy David Cameron brit miniszterelnök – német és francia támogatás mellett – kezdeményezi az uniós költségvetés reálértéken való befagyasztását a 2013 utáni hétéves pénzügyi ciklusban, Orbán Viktor leszögezte: a magyar elnökség nem engedi, hogy eltérítsék menetrendjétől, hanem a legidőszerűbb problémákkal kíván foglalkozni. Mindent a maga megfelelő idejében kell megvitatni, és az Európai Bizottság csak a magyar elnökségi ciklus vége felé, júniusban fogja közzétenni többéves költségvetési elképzeléseit – jegyezte meg.

Az MTI kérdésére a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásai nem a horvát felkészültségi fok hiányosságai, hanem az unió „bővítési fáradtsága” miatt nem értek még révbe. Magyarország – mondta – stratégiai kérdésnek tekinti Horvátország mielőbbi csatlakozását, mert az nem csupán Horvátországról szól, hanem üzenetet hordoz az egész Nyugat-Balkán felé. E térség országainak szükségük van az európai perspektívára, mert a térségben még nincs minden rendben, az érintett országokat nem szabad magukra hagyni – mondta.

„Kár ide szaladgálni Brüsszelbe” – reagált Orbán egy másik újságírói kérdés nyomán arra, hogy egy 15 céget magában foglaló csoport – köztük vezető német és osztrák energiavállalatok – közös levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben kifejezte aggodalmát az EU soros elnökségét januártól ellátó Magyarország bizonyos válságkezelési lépései miatt. A levél szerint – amelyet olyan cégek vezetői írták alá, mint az Aegon, az Allianz, az ING, az RWE, az EnBW, az E.ON, a Deutsche Telekom és az OMV – a magyar kormányban hajlandóság mutatkozik bizonyos szektorok, és különösképpen külföldi társaságok felhasználására a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében. A levélírók szerint ez kárt okoz a beruházásoknak, illetve az európai belső piac iránti magyar elkötelezettség hitelének.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország sorsa otthon dől el, nem Brüsszelben. Bizonyos dolgokat indokolt ugyan nemzetközi síkon is megvitatni – mondta, de leszögezte, hogy a szerződéses kötelezettségek adta kereteken belül minden országnak saját belátása szerint kell megoldania gondjait. Úgy vélekedett, hogy a Magyarországon jelen lévő nagy cégek sorsát „össze kell kötni Magyarország sorsával”.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.