Orbán Viktor: A fő feladat az euró megerősítése lesz

A januárban kezdődő magyar EU-elnökség alatt nem a Magyarországot legközvetlenebbül érintő kérdések, hanem a nagy európai ügyek kapják a legtöbb figyelmet, és azon belül is az euró megerősítése a fő feladat – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök a pénteken zárult brüsszeli EU-csúcstalálkozó utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján. • Biztosak a magyar sikerben + Képek

Elmondta: annak ellenére, hogy az euróövezet most éli fennállásának legnehezebb időszakát, az állam- és kormányfők az előző csúcstalálkozókhoz képest ezúttal derűlátóbbak voltak, és határozott szavakkal rögzítették a válságból való kilábalásnak, illetve a pénzügyi stabilitás biztosításának a teendőit. Tavaszig módosítani kell az uniós alapszerződést, júniusig meg kell alkotni a pénzügyi stabilitási mechanizmust – hívta fel a figyelmet a kormányfő az uniós csúcsvezetők kategorikus megfogalmazásaira.

Megnyugtatónak nevezte, hogy a tartós érvényű stabilitási mechanizmus 2013 júniusi hatályba lépéséig fennmarad az eddigi válságkezelő mechanizmus. Orbán Viktor szerint ami történt az euróval, az leginkább az új autók töréstesztjéhez hasonlítható. A teszt nyomán kiderült, hogy melyek a konstrukciós hibák, és az uniós vezetők most úgy döntöttek, hogy kijavítják ezeket a hibákat. A fő probléma megállapítása szerint az, hogy a közös pénzhez eddig nem társult közös gazdaságpolitika. Megjegyezte, hogy a javítási munkák nagy része a magyar EU-elnökség időszakára esik. Egy másik autós hasonlattal élve úgy fogalmazott, hogy mostanra „a gépjármű az árokból visszakerült az úttestre”.

Sajtótájékoztatóján a miniszterelnök kitért arra, hogy a csúcstalálkozón üdvözölték a nyugdíjrendszerekkel kapcsolatos jelentést. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjrendszer megválasztása minden tagország nemzeti hatásköre, és hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának kulcsa magán a nyugdíjrendszeren kívül található. Nevezetesen: emelni kell a foglalkoztatottak arányát, és annak érdekében, hogy több gyerek szülessen, családbarát politikát kell folytatni. Helyesnek mondta, hogy egy később létrehozandó uniós szabályban nem büntethetik azt az országot – így a hárompilléresről kétpilléres rendszerre áttérő Magyarországot –, amely előzőleg megváltoztatta nyugdíjrendszerét.

A csúcstalálkozón szó volt az EU stratégiai partneri kapcsolatairól is. Orbán ezzel kapcsolatban elmondta: hozzászólásában megfogalmazta a közép-európaiak garanciaigényeit, így például azt, hogy az eddigi kelet-nyugati infrastrukturális összeköttetések rendszere mellé teremtsék meg uniós támogatással az észak-déli összeköttetést is. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország és Szlovákia megállapodott gázvezeték-rendszerének összekapcsolásáról, és hogy a lengyelek is meg fogják teremteni az összeköttetést Szlovákiával. Így a gázellátás tekintetében létrejön majd a szükséges észak-déli infrastrukturális összeköttetés, de ugyanerre van szükség más rendszerek – például a vasút és a közút – tekintetében is.

Azzal kapcsolatban, hogy David Cameron brit miniszterelnök – német és francia támogatás mellett – kezdeményezi az uniós költségvetés reálértéken való befagyasztását a 2013 utáni hétéves pénzügyi ciklusban, Orbán Viktor leszögezte: a magyar elnökség nem engedi, hogy eltérítsék menetrendjétől, hanem a legidőszerűbb problémákkal kíván foglalkozni. Mindent a maga megfelelő idejében kell megvitatni, és az Európai Bizottság csak a magyar elnökségi ciklus vége felé, júniusban fogja közzétenni többéves költségvetési elképzeléseit – jegyezte meg.

Az MTI kérdésére a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy Horvátország EU-csatlakozási tárgyalásai nem a horvát felkészültségi fok hiányosságai, hanem az unió „bővítési fáradtsága” miatt nem értek még révbe. Magyarország – mondta – stratégiai kérdésnek tekinti Horvátország mielőbbi csatlakozását, mert az nem csupán Horvátországról szól, hanem üzenetet hordoz az egész Nyugat-Balkán felé. E térség országainak szükségük van az európai perspektívára, mert a térségben még nincs minden rendben, az érintett országokat nem szabad magukra hagyni – mondta.

„Kár ide szaladgálni Brüsszelbe” – reagált Orbán egy másik újságírói kérdés nyomán arra, hogy egy 15 céget magában foglaló csoport – köztük vezető német és osztrák energiavállalatok – közös levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben kifejezte aggodalmát az EU soros elnökségét januártól ellátó Magyarország bizonyos válságkezelési lépései miatt. A levél szerint – amelyet olyan cégek vezetői írták alá, mint az Aegon, az Allianz, az ING, az RWE, az EnBW, az E.ON, a Deutsche Telekom és az OMV – a magyar kormányban hajlandóság mutatkozik bizonyos szektorok, és különösképpen külföldi társaságok felhasználására a költségvetés kiegyensúlyozása érdekében. A levélírók szerint ez kárt okoz a beruházásoknak, illetve az európai belső piac iránti magyar elkötelezettség hitelének.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország sorsa otthon dől el, nem Brüsszelben. Bizonyos dolgokat indokolt ugyan nemzetközi síkon is megvitatni – mondta, de leszögezte, hogy a szerződéses kötelezettségek adta kereteken belül minden országnak saját belátása szerint kell megoldania gondjait. Úgy vélekedett, hogy a Magyarországon jelen lévő nagy cégek sorsát „össze kell kötni Magyarország sorsával”.

(MTI)