Répás Zsuzsanna kiemelte: az idei év nagyon fontos a demográfiai felmérések szempontjából, a környező országok szinte mindegyikében ugyanis ekkor rendezik a népszámlálásokat. Horvátországban már áprilisban, Szlovákiában májusban, míg Romániában és Szerbiában várhatóan ősszel lesznek a népszámlálások, Ukrajnában pedig valószínűleg jövőre veszik számba a lakosságot. Szlovéniában online módon zajlik a népszámlálás. A helyettes államtitkár elemi fontosságúnak nevezte, hogy ezeken a külhonban élők minél nagyobb arányban vallják magukat magyarnak és vállalják identitásukat. Megjegyezte: ez azért fontos a pontos nemzetpolitikai stratégia megalkotása mellett, mert a szomszédos államokban a különböző kisebbségi – így nyelvhasználati – jogokat a népesség arányszámához kötik.
A népszámlálás során fontosnak tartotta, hogy a családtagok azokat is bediktálják, akik valamilyen oknál fogva nincsenek otthon, például külföldön vállalnak munkát. Kitért arra a jelenségre is, hogy a magyar nyelvet hétköznap egyébként használók, nemzetiségként már nem feltétlenül tüntetik fel a magyart. Ennek egyik oka lehet, hogy már esetleg nem kötődnek annyira a nemzeti kultúrához, önazonosságuk nincs meg, hiányoznak a kapcsolattartás intézményei, amelyek az identitást erősíthetnék. Hasonló a helyzet a vegyes házasságoknál is, ahol szintén nagyobb az esély az asszimilációra. Azt is fontosnak nevezte, hogy a népszámlálásokon a határon túl élő romák milyennek vallják majd magukat.
Répás Zsuzsanna egy tavaly év végi, kolozsvári konferencián ismertetett adatokat idézve azt mondta, arra lehet számítani, hogy összességében a Kárpát-medence külhoni magyar közösségeihez 2001-hez képest 230-250 ezerrel kevesebben tartoznak. Erdélyben és a Vajdaságban a migráció és az alacsony születésszám, míg a Felvidéken az asszimiláció a domináns – tette hozzá a helyettes államtitkár.
Kifejtette: az előző népszámlálás óta a Felvidéken 60 ezerrel, Kárpátalján 9 ezerrel, a Vajdaságban 40-45 ezerrel, míg Erdélyben 120-130 ezerrel csökkent a magyarság lélekszáma. Hozzátette: Ausztria volt az egyetlen hely, ahol növekedés volt tapasztalható, de ez a kivándorlás miatt volt így. Eközben ezekben az államokban a többségi nemzet aránya nőtt – jegyezte meg a helyettes államtitkár.
Répás Zsuzsanna szerint ez a tendencia akkor változhat meg, ha a kisebbségben élők nagyobb arányban vállalnak gyermeket, mint a többségiek, s erre pozitív példaként említette az erdélyi magyar értelmiséget. Fontosnak tartotta, hogy a magyar nyelv presztízse felértékelődjön, ez szintén esélyt jelenthet az asszimilációval való szembenállásra. A magyar kormány igyekszik ilyen irányú lépéseket tenni – mondta, és kitért még a magyar intézményrendszer és a civil szervezetek megerősítésének szükségességére is.
Szávay István (Jobbik) hozzászólásában a kormány konkrét cselekvési tervét hiányolta és az oktatási-nevelési támogatás megemelését javasolta. Mint mondta, ennek 20 ezer forintos összege évek óta változatlan, s arra is kíváncsi volt, hogy a felhasználás ellenőrzését hogyan tervezik.
Répás Zsuzsanna válaszában egyetértett azzal, hogy jó lenne megemelni a támogatás összegét. Jelenleg ez a határon túli támogatások mintegy 40 százaléka, 5-5,5 milliárd forint. Amint az ország teljesítőképessége ezt megengedi, reményei szerint ez meg is történik. Az ellenőrzés mellett a pályázati rendszert is meg kell változtatni – emelte ki, hozzátéve: eddig nem volt feltétel, hogy elérhető magyar iskolába járjon a gyermek. Ezen változtatni kívánnak, s szórvány esetében, ha nincs elérhető távolságban magyar iskola, akkor jöhetnek szóba alternatív megoldások.
Stágel Bence (KDNP) a helyettes államtitkár által elmondottakat precíz helyzetértékelésnek nevezte, és arra volt kíváncsi, hogy a határon túli történelmi egyházak szerepét hogyan látja, van-e hivatalos párbeszéd velük. Répás Zsuzsanna válaszában folyamatos párbeszédről számolt be a bizottság tagjainak.
Szili Katalin (független), a bizottság alelnöke a nyugati szórványban élőkről érdeklődött, s arra volt kíváncsi, hogy a civil szervezeteket mennyire vonják be a munkába. Potápi Árpád János (Fidesz), a testület elnöke arról beszélt, hogy a kormány nemzetpolitikai tevékenysége nagyon előremutató az előző korszakhoz képest, és szintén a civil szervezetek támogatására kérdezett rá. A helyettes államtitkár a nyugati szórvány kapcsán kiemelte, hogy felmérésük sokkal nehezebb, de Amerikában például mintegy 1,5 millió magyart mutattak ki korábban. A másik kérdésre válaszul jelezte: fontosnak tartják az ifjúsági és civil szervezetek bevonását a munkába.
A bizottság április 27-én Beregszászon tart kihelyezett ülést, amelyen részt vesz a beregszászi és ungvári főkonzul, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, valamint egyházi személyek is.
(MTI)
origo.hu
Holtan került elő a kilenc éve nyomtalanul eltűnt szegedi egyetemista
