Tényleg átstrukturálják a görög adósságot?

A görög és német pénzügyminiszter, valamint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója élesen szólalt fel a görög államadósság átstrukturálására vonatkozó piaci híresztelések ellen az IMF tavaszi gyűlésén, ám több médiaértesülés szerint is éppen az IMF javasolta az átstrukturálást Athénnek, míg Berlin annak lehetséges forgatókönyveit dolgozza ki, és következményeire készül.

Az IMF tavaszi gyűlésén Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója újságíróknak leszögezte, hogy nincsenek tervek a görög államadósság átstrukturálására, annak ellenére, hogy a piacon sokan erre számítanak. Elmondta: Görögország olyan programmal állt elő adósságválsággal sújtott gazdaságának helyreállítására és hitelezőinek kifizetésére, amely élvezi az Európai Unió és az IMF támogatását. „Amíg az athéni kormány tartja magát kötelezettségvállalásaihoz – és jelenleg ezt teszi –, addig a piac spekulálhat, ameddig csak akar. Semmi sem változott. Pont” – tette hozzá. Több, az ügyet jól ismerő IMF-es forrás a hét végén a Dow Jones üzleti hírügynökségnek elmondta: az IMF szerint a görög államadósság fenntarthatatlan, és a szervezet több európai kormányzati és jegybanki vezetőnek is arról szólt, hogy Görögországnak meg kellene fontolnia, hogy a következő évig átstrukturálja adósságát.

Egy másik forrás kifejtette: az Európai Központi Bank és Franciaország is élesen ellenzi az adósság átrendezését az esetleges tovagyűrűző hatásoktól való félelmeik miatt. Az idézett források szerint az IMF azon az állásponton van, hogy első lépésben a görög államkötvények lejárati idejét „jelentősen meg kell hosszabbítani”, míg a kötvények visszafizetésének elvét elképzelhető, hogy felül kell vizsgálni. Egy másik forrás szerint nincs más gazdaságpolitikai eszköz az adósság fenntarthatóvá alakítására, csak az átstrukturálás. Esetleg ki lehetne lépni az euróövezetből, de az jelentős költségekkel járna. A hírügynökségnek nyilatkozó IMF-szakértők szerint az adósságátstrukturálást oly módon kell végrehajtani, hogy fizetőképesek maradjanak a görög bankok, mivel jelentős mennyiségű – nagyjából 80 milliárd eurónyi – görög államkötvénnyel rendelkeznek. Az ismertetett elképzelések szerint inkább a mentő hitelek kamatait csökkentenék, és közben meghosszabbítanák az államadósság – a piaci adósság és az EU/IMF-csomag hiteleinek – lejáratát.

A német pénzügyminiszter, Wolfgang Schauble közleményben sietett leszögezni, hogy nem folytatnak tárgyalásokat a görög adósság átstrukturálására vonatkozó tartalék forgatókönyvről. Elmondta: voltak korábban médiahíresztelések a görög átstrukturálásra vonatkozó német tervekről. „Ezeknek az értesüléseknek semmilyen valóságalapjuk nincsen” – tette hozzá.

A Financial Times üzleti napilap hétvégi számában idézett berlini kormányközeli forrásokat, amelyek úgy nyilatkoztak: a kormány régóta elkezdte a görög államadósság átstrukturálásának előkészítését. Az egyik forgatókönyv szerint a görög államkötvényeket piaci áron euróövezeti garanciával rendelkező papírokra cserélnék – hasonlóan a nyolcvanas évek dél-amerikai Brady-kötvényeihez. A másik megoldás szerint – az IMF a Magas Államadósságú Szegény Országok (HIPC) menetrendjét követve – állampapírokat vennének a piacról, majd azokat vagy kivonnák a forgalomból, vagy meghosszabbítanák a lejáratukat.

Az egyik berlini forrás szerint „Berlin nem gyakorol nyomást a görög kormányra, tudja, hogy ha Athén nem akarja, akkor egyik terv sem működhet”. Schauble a hét elején a Die Welt német napilapnak nyilatkozva elmondta: amennyiben a júniusban esedékes menetrendszerinti hitelfolyósítási felülvizsgálat hiányosságokat mutatna ki, „további lépésekre lehet szükség”. Egy adósságátstrukturálás azonban csakis önkéntes alapon történhet 2013-ig – tette hozzá akkor a pénzügyminiszter.

Jeórjiosz Papakonsztantinu, Görögország pénzügyminisztere szerint ugyanakkor az adósság átrendezése „több költséggel és fájdalommal járna, mint amennyi hasznot hozna”. Az IMF hét végi gyűlésén beszélve megerősítette: nem folynak tárgyalások az adósság átstrukturálásáról. „Ez nem a görög kormány álláspontja, és nincs is az asztalon” – tette hozzá. A Reuters brit hírügynökségnek adott interjúban elmondta: a görög kormány elkötelezett a strukturális reformok, továbbá a költségvetési konszolidációs terveinek végrehajtása mellett, és meggyőződésük, hogy az ország 2012-ben visszatérhet a piacra, és kötvényeket bocsáthat ki.

Arra a kérdésre, hogy hogyan biztosítják a piacokat arról, hogy képesek visszafizetni adósságukat, úgy válaszolt: „Ehhez meg kell mutatni, hogy meggyőző elsődleges költségvetési többletet tudunk elérni. Erre már korábban is volt példa, és most is meg tudjuk tenni.” Elmondta: a görög strukturális reformok kedvező változást, kínálati sokkot hozhatnak, és ez megemelheti a növekedési kilátásokat. „Az Európai Bizottság döntése, hogy 1 százalékponttal csökkenti a mentőcsomag hiteleinek kamatát, nagyon jól jött ilyen szempontból” – tette hozzá.

(MTI)