Ez úgy érhető el – fűzte hozzá –, hogy növekszik a megújulók részaránya, és – amennyiben a kormány a megfelelő biztonsági és gazdaságossági elemzések ismeretében úgy dönt – a paksi atomerőmű telephelyén új blokkok létesülnek. Megfelelő költséghatékonyság esetén a megnövelt hatékonyságú modern gázturbinák és széntüzelésű erőművek is reális alternatívát jelenthetnek.
Az államtitkár közlése szerint hat forgatókönyvet dolgoztak ki, amelyben hármat – a beruházási igény, a szén-dioxid-kibocsátás, a várható áramár és a nettó importigény alapján – közel azonos értékűnek ítéltek a tervezet kidolgozói, de a társadalmi vita végéig nem foglalnak állást egyik mellett sem.
Bencsik János elmondta azt is, hogy a tervezet szerint stratégiai tartaléknak tekintik a hazai lignitvagyont a jelenlegi kitermelési kapacitással és infrastruktúrával, de a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási technológiák alkalmazásával.
A tervezetet kidolgozó szakemberek arra számítanak, hogy a hő célú felhasználás mintegy másfél-két milliárd köbméterrel csökkentheti a földgázfelhasználást. Ugyanakkor valamennyi alternatíva azzal számol, hogy 2020 után jelentősen – három-négy milliárd köbméterrel – nő majd a villamos erőművek igénye, így mindegyik forgatókönyv szerint a földgáztüzelésű erőművek képviselik a legnagyobb részarányt.
Az egyoldalú gázimportfüggőség súlyos ellátásbiztonsági kockázatot, tartóssá válása pedig jelentős árkockázatot is jelent. A földgázhálózat határkeresztező kapacitásainak bővítésével lehet javítani az ellátásbiztonságot és segíteni a gázpiaci verseny kialakulását.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Néhány lángos és tasli leesett
