Az erkölcs és a jog az 1949. évi alaptörvény értelmezései során az Alkotmánybíróság gyakorlatában eddig szinte még sohasem találkozott. A rendszerváltozás utáni időszakot az állampolgárok többsége éppen azért nem tudja a sajátjának tekinteni, mert a jogrend elkülönült az erkölcsi normáktól. A most még hatályos alaptörvény nem volt képes megakadályozni az ország eladósítását, kifosztását, tönkretételét. Az AB mérlegében is mindenkor negatívum lesz, hogy nem oldotta meg a vagyoni kárpótlást, álszent módon rendezte az igazságtételt, és az ügynökügyekkel sem tudott mit kezdeni. A testület leginkább a közteherviselés alig szabályozott kérdéskörében mutatta meg erejét.
A teljes cikket ittolvashatja.
(Magyar Nemzet, 2011. május 9.)
Kulcsár Anna: Kinek a méltósága
2011. 05. 09. 6:44
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!