Az erkölcs és a jog az 1949. évi alaptörvény értelmezései során az Alkotmánybíróság gyakorlatában eddig szinte még sohasem találkozott. A rendszerváltozás utáni időszakot az állampolgárok többsége éppen azért nem tudja a sajátjának tekinteni, mert a jogrend elkülönült az erkölcsi normáktól. A most még hatályos alaptörvény nem volt képes megakadályozni az ország eladósítását, kifosztását, tönkretételét. Az AB mérlegében is mindenkor negatívum lesz, hogy nem oldotta meg a vagyoni kárpótlást, álszent módon rendezte az igazságtételt, és az ügynökügyekkel sem tudott mit kezdeni. A testület leginkább a közteherviselés alig szabályozott kérdéskörében mutatta meg erejét.
A teljes cikket itt olvashatja.
(Magyar Nemzet, 2011. május 9.)
Magyar Péter reklámszínesze, Nagy Ervin büszkén fotózkodik a Tisza Párt letartóztatott szervezőjével