Lázár benyújtotta legújabb javaslatát

Benyújtotta hétfő reggel a parlamentnek a 98 százalékos különadó újraszabályozására vonatkozó javaslatát a Fidesz frakcióvezetője, miután az Alkotmánybíróság (Ab) múlt pénteken megsemmisítette a különadó visszamenőleges hatályát.<br /><br /><a href="http://mno.hu/portal/782927" target="_blank"><strong>• Rogán 2010. január 1-jétől szeretne különadót </strong></a><br /><a href="http://www.mno.hu/portal/782921" target="_blank"><strong>• Lehetetlenné tennék a pofátlan végkielégítések gyakorlatát + Képriport</strong></a><br /><a href="http://mno.hu/portal/782804" target="_blank"><strong>• Újra tárgyalhatnak a képviselők a különadó szabályozásáról </strong></a><br /><a href="http://mno.hu/portal/782839" target="_blank"><strong>• Mi állt a baloldali lejárató kampány hátterében? + Hang</strong></a>

Együtt, időkeretben tárgyalja meg hétfőn az Országgyűlés a 98 százalékos különadó újraszabályozására vonatkozó fideszes javaslatot, valamint a jó erkölcsbe ütköző egyes juttatások hatékonyabb visszaköveteléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló LMP-s indítványt. A határozathozatal is megtörténhet még a nap folyamán. Az Országgyűlés sajtófőnöke az MTI érdeklődésére elmondta: a Fidesz soron kívüli házbizottsági ülés összehívását kérte, amelyen azt kezdeményezte, hogy a Lázár János és Szijjártó Péter által jegyzett előterjesztésről szóló vita és a döntés is még a hétfői ülésnapon megtörténjen. Ezt a Jobbik támogatta, az LMP azonban, amelynek javaslatát – mint a házbizottságban jelezték – a szocialisták is támogatni tudják, azt kérte, hogy a két indítványt együtt tárgyalja a parlament.

Lázár János törvénymódosítási javaslata értelmében a 98 százalékos különadó a 2010. január 1-jén vagy azt követően a jogszabályban meghatározott jogcímen megszerzett jövedelmeket sújtja. A 2005 és 2009 közötti időszakra vonatkozóan korábban befizetett különadó összegét az állami adóhatóság visszatéríti a törvény hatálybalépését követő 30 napon belül. A frakcióvezető kiegészítené a különadó-fizetésre kötelezettek körét mások mellett az országgyűlési és az európai parlamenti képviselőkkel.

Az Ab május 6-i határozatában a hatálybalépésére visszaható hatállyal semmisítette meg a 98 százalékos különadóról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint a különadót a 2005. január 1-jét követően megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni. A törvény szövegezése miatt a megsemmisítés a 2010-es adóévre is vonatkozik, noha a törvénynek a 2010-es és az azt követő adóévekre szóló szabályai nem sértik az emberi méltóságot. Ahhoz azonban, hogy a 2010-es adóévre kiterjedjen a különadó hatálya, további jogalkotásra van szükség az Országgyűlés részéről.

Lázár hétfőn beterjesztett javaslata rögzíti: a különadó alapjának minősül a jogviszonymegszűnéssel összefüggésben pénzben kifizetett vagy bármely más formában juttatott bevételből megállapított összeg; „ide nem értve a jogviszony 2010. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban megállapított összegeket, illetve a felmentési (felmondási) időnek a munkavégzési kötelezettséggel járó időszakára fizetett munkabér, illetmény összegét, továbbá a szerződéses katonák leszerelési segélyét”, de ideértve a munka törvénykönyvében foglalt megállapodás szerint kikötött ellenérték címén kifizetett bevételt.

Az állami vezetők, országgyűlési képviselők, polgármesterek, alpolgármesterek, európai parlamenti képviselők, (fő)jegyzők, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottságának tagjai esetében a kétmillió forint feletti rész minősül a különadó alapjának, míg más foglalkoztatottak esetében 3,5 millió forint felett kezdődik a különadó-fizetési kötelezettség. Utóbbiak esetében a jogviszony megszűnésének évében esedékes szabadságmegváltás címén kifizetett bevétel, illetve a jogviszony megszűnésekor a magánszemélyt megillető jubileumi jutalom továbbra sem esik az adófizetési kötelezettség hatálya alá.

Ugyanígy nem kell különadót fizetnie annak, akinek a jogviszonya megszűnését követő naptári naptól a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott saját jogú nyugdíjat állapítanak meg. A javaslat átmeneti rendelkezést iktat be arra vonatkozóan, hogy a törvény módosuló rendelkezéseit az országgyűlési képviselők, alpolgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők esetében a 2011. január 1-jén vagy azt követően megszerzett, egyébként a különadó hatálya alá tartozó adóköteles bevételekre kell alkalmazni. A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(MTI)