Ezek a kiállítások lettek az év legjobbjai

A Magyar Nemzeti Múzeum Attila című tárlata, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum fenntarthatósággal foglalkozó kiállítása és a debreceni MODEM Salvador Dalí divatvízióit bemutató tárlata is elnyerte az Év kiállítása díjat. A két kategóriában három kiállítást ismertek el, a debreceni intézmény a tízmillió forint alatti bekerülési költségű kategóriában végzett az élen.

Dalí eredeti divatrajzai a debreceni Modemben Forrás: Modem

Fotó: skanzen.hu

A tárlat az ENSZ 17 fenntartható fejlődési céljához kapcsolódva idéz fel olyan régi gyakorlatokat, amelyek ma is hasznosak lehetnek: a maradékmentes háztartást, a takarékos vízhasználatot, a helyi alapanyagok alkalmazását, valamint a tárgyak javítását és újrahasznosítását.

A kiállítás nem csupán a múlt mindennapjait idézi fel, hanem gyakorlati ötleteket is kínál a látogatóknak. A Skanzen különböző tájegységeinek kiállításaihoz kapcsolódó ajánlók további példákon keresztül mutatják be a hagyományos tudás mai alkalmazási lehetőségeit. A projekt különlegessége az előkészítésben is rejlik: a kiállítás tizenhét kurátor közös munkájával született meg.

A zsűri méltatása szerint az Együtt a fenntarthatóságért! című tárlat a Skanzen gazdag gyűjteményére építve, korszerű szemlélettel kapcsolja össze a hagyományos tudást a fenntarthatóság aktuális kérdéseivel, és ösztönöz a környezettudatos gondolkodásra.

Dalí divatvíziói és a kortárs magyar divat a MODEM-ben

A debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ Időmimikri – Salvador Dalí divatvíziói és az Iparművészeti Múzeum kortárs magyar divatanyaga című kiállítás – amely 2026. február 21-től május 23-ig volt látogatható – a tízmillió forint alatti bekerülési költségű kategóriában nyerte el az Év kiállítása díjat. 

Salvador Dalí divatvíziói kortárs magyar divattervezői munkákkal lépnek párbeszédbe a debreceni kiállításon (Fotó: Vigh Levente/MODEM)

Középpontjában Salvador Dalí tizenkét eredeti grafikája állt, amelyeket a katalán szürrealista művész a Scabal textilipari cég felkérésére készített 1971-ben, a 2000-es évek divatját elképzelve. A rajzok az Iparművészeti Múzeum kortárs magyar divatanyagának darabjaival kerültek párbeszédbe.

A tárlatról mi is beszámoltunk, dr. Horváth Judittal, az Iparművészeti Múzeum Kortárs Design Főosztályának vezetőjével egyebek mellett arról beszélgettünk, milyen többletjelentést hordoznak Dalí sajátos divítvíziói. 

– Dalí úgy tekintett az öltözködésre, mint az emberi születéshez kapcsolódó ősi traumát elfedő álcára. Tervein, de saját, karakteres megjelenésén keresztül is, a divatot a lélektani feltárás médiumaként használta 

– fogalmazott a kurátor, hozzátéve: Dalí igyekezett elmosni a művészet, a vágy és a valóság határait, és az álomszerű elképzeléseket kézzelfoghatóvá tenni.

A MODEM tárlata tizenkét jeleneten keresztül kapcsolta össze a művész grafikáit a magyar divattervezés 2000-es évekbeli alkotásaival. A bemutatott tervezők között szerepelt Király Tamás, Fazekas Valéria, a Use Unused, Németh Anikó (Manier), Attalai Zita, az Artista, Remete Krisztina, Zsigmond Dóra, Pápai Lilla és a Perceptual Thinkers kollektíva.

A zsűri a kiállítást a képzőművészet és az iparművészet, a grafika, a dizájn és a divat, valamint a múlt és a jelen összekapcsolásáért méltatta. Indoklásuk szerint a tárlat 

a képzőművészet és iparművészet, grafika, dizájn és divat, múlt és jelen összekapcsolásának kreatív, szellemes, világosan és izgalmasan strukturált vizuális párbeszéde.

Különdíjak, oklevelek

Az Év kiállítása díjat 2010 óta adja át a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület. Az idei felhívásra összesen tizenkilenc pályázat érkezett: kilenc a tízmillió forint alatti, tíz pedig az afeletti bekerülési költségű kategóriában. Virtuális kiállítás kategóriában ezúttal nem nevezett intézmény.

Bereczki Ibolya, az egyesület elnöke az ünnepségen arról beszélt, hogy a múzeumi szakmát, a kiállítások üzeneteit és a tudásátadás eszközeit folyamatos változás jellemzi, amit az idei pályázatok sokszínűsége is tükrözött.

Kalla Zsuzsa, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős minisztérium helyettes államtitkára hangsúlyozta, hogy a kiállítások nemcsak kiemelkedő szakmai teljesítmények, hanem azt is megmutatják, miként gondolkodik a múzeumi szakma a témaválasztásról, a társadalmi felelősségről, a közösségek bevonásáról és a tudásátadásról. Mint fogalmazott, 

a múzeumok feladata ma már nem merül ki a múlt megőrzésében és bemutatásában: összefüggéseket teremtenek, párbeszédet kezdeményeznek, és lehetőséget adnak arra, hogy a látogatók saját jelenükből is rálássanak a történelemre.

A fődíjak mellett különdíjakat és dicsérő okleveleket is kiosztottak. A fenntarthatósági és állományvédelmi szempontokat legjobban tükröző kiállítás kategóriájában a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum Üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz – Jókai 200 című időszaki tárlata kapott elismerést. A legjobb eredeti mondanivaló kategóriában a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum Minduntalan. Krasznahorkai László prózavilága című kiállítását díjazták. Dicsérő oklevelet kapott a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum Volt egyszer egy csemege című tárlata, a Budapesti Történeti Múzeum Irány a Galaxis! – Magyarország és az űrkorszak 1957–1983 című kiállítása, a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum Gótikus út – Európai örökség című bemutatója, valamint a Néprajzi Múzeum Vágatlanul. Törékeny fényképek valósága című időszaki kiállítása is.