– A Scabal nevű cég 1971-ben felkérte Salvador Dalít, hogy tervezze meg a 2000-es évek divatját. Ebből született meg 12 grafika, amit a MODEM ki tudott kölcsönözni a kiállítás idejére. A kurátori koncepció szerint ezeket a grafikákat tükröztetjük az MNMKK Iparművészeti Múzeum kortárs magyar divatanyagával, ami jól körvonalazható keretet ad a kiállításnak – fogalmaz lapunknak dr. Horváth Judit, az MNMKK Iparművészeti Múzeum Kortárs Design Főosztályának vezetője, az Időmimikri. Salvador Dalí divatvíziói és az Iparművészeti Múzeum kortárs magyar divatanyaga című kiállítás kurátora.
Salvador Dalí, a lélegző divatnyilatkozat
Dalí úgy tekintett az öltözködésre, mint az emberi születéshez kapcsolódó ősi traumát elfedő álcára. Tervein, de saját, karakteres megjelenésén keresztül is, a divatot a lélektani feltárás médiumaként használta. Igyekezett elmosni a művészet, a vágy és a valóság határait
– érkezik a válasz Horváth Judittól a kérdésre, milyen többletjelentést hordoznak Dalí sajátos divítvíziói. Hozzáteszi: Dalí célja az volt, hogy a divatban az álomszerű, fantasztikus elképzeléseket kézzelfoghatóvá tegye, ezzel nem ritkán meghökkenést keltve.
– Elsa Schiaparellivel való együttműködésének eredményeként született meg a híres homárral díszített ruha, vagy a cipő formájú kalap, de akár a csontvázruha is, melyben már-már képzőművészeti alkotásként kezelte az öltözködést. Szerette az abszurdot. Gondosan kialakított bajusza és excentrikus stílusa saját művészetének kiterjesztése volt. Maga volt az élő és lélegző divatnyilatkozat, miközben a divatot múlékony művészeti formának tekintette, megjegyezve: „Egy ruhát nem lehet a falra akasztani, mint egy festményt” – mutat rá a kurátor.
Divatvíziók kortárs párbeszédben
A MODEM-ben február 21-én nyílt kiállítás Dalí 12 képe nyomán 12 jelenetre van felfűzve, melyben különféle témák jelennek meg, amit idézetek is erősítenek. A Dalí-anyag párbeszédbe lép a magyar divattervezés 2000-es évekbeli alkotásaival.
– A kiállítás olyan tervezők munkáit vonultatja fel, akik ebben az időszakban meghatározó módon formálták a hazai divatszcénát. Szerepelnek a tárlaton Király Tamás, Fazekas Valéria és a Use Unused konceptuális-konstruktivista öltözékei, megjelenik Németh Anikó (Manier) és Attalai Zita kísérletező, szürrealisztikius formavilága. Az Artista dekonstruktív és álomszerű darabjai, valamint Remete Krisztina és Zsigmond Dóra letisztult, kortárs szemléletű tervei pedig nagyszerűen illeszkednek Dalí vízióinak városi és vidéki tematikáihoz. Pápai Lilla és a Perceptual Thinkers munkái a divat társadalmi és etikai vonatkozására, valamint identitásképző szerepére irányítják a figyelmünket amellett, hogy beteljesítik Dalí elképzeléseit is – sorolja Horváth Judit. Hozzáteszi:
az itt bemutatott tervezők nagy része, hasonlóan Dalíhoz, nem csupán az öltözködés alapfunkcióira koncentrált munkáiban, a bemutatott darabok egy része objektszerűségében már-már a szobrászat, a design, de akár az építészet határterületein mozognak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!