Afif Maherzi, a hivatal vezérigazgatója Tuniszban a hétvégén magyar újságíróknak elmondta: tavaly például 1,5 millió líbiai vendég érkezett Tunéziába. A líbai konfliktus miatt azonban az idén eddig a kereskedelmi szálláshelyeken 700 ezer líbiai menekültet fogadtak be. Hozzátette: azzal számolnak, hogy az idén 2010-hez képest a turizmusból származó bevétel 35-40 százalékkal csökken, mindössze 3 millió dollárt tesz ki. „Az előfoglalások alapján gyenge forgalom várható, a remény a last minute utakban van” – jegyezte meg a hivatal vezetője. Hangsúlyozta, hogy Tunézia biztonságos, vannak ugyan demonstrációk, de ezek nem veszélyeztetik a közbiztonságot.
Riadh Dkhili, a hivatal Magyarországért, Szlovéniáért, Romániáért és Szerbiáért felelős vezetője azt mondta: már tavaly 30 százalékos csökkenést mértek a magyar piacról, akkor 31 ezer magyar turista utazott Tunéziába, az idén 20 ezret várnak. A hivatal vezérigazgatója elmondta, hogy a politikai átmenet során a korábban elmaradt fejlesztéseket is igyekeznek pótolni, javítani a szolgáltatások színvonalát. Mint mondta, ebben a kormányzat is támogatja a vállalkozásokat. Példaként említette, hogy a chartergépek esetében minimum 60 százalékos töltöttségnél a 40 százalékot az állam támogatja. Az állam segíti a szolgáltatókat azzal is, hogy átmeneti időre átvállalja a munkaerőköltségek egy részét. A tervek szerint a turisztikai marketingben a klasszikus tengerparti üdülés mellett igyekeznek bemutatni más idegenforgalmi kínálatot is, így például nagyobb hangsúlyt kap a kulturális turizmus.
Az idén Tunézia 33 millió eurót fordít európai kampányokra, ebből a magyar, szlovén, román és szerb piacra 1,5 millió jut. Tavaly a marketingkeret 25 millió euró volt, Riadh Dkhili becslése szerint jövőre azonban már 55 millió euróra nőhet az európai marketingkeret. A Magyarországról induló charterjáratokat március végén indították újra.
Az észak-afrikai és más arab országokban kitört népfelkelések kiindulópontja Tunézia volt. Az ENSZ népirtásellenes jelentéstevője korábban azt közölte, hogy mintegy 300 tunéziai halt meg és hétszázan sebesültek meg december 17., a Ben Ali elnök elleni felkelés kitörése és január 14., az államfő bukása közötti időszakban. Az egykori tunéziai elnököt és feleségét múlt hét hétfőn – távollétükben – 35 évi szabadságvesztésre, valamint 91 millió tunéziai dinár (közel 13 milliárd forint) pénzbírságra ítélték lopásért, illetve készpénz és ékszerek jogtalan birtoklásáért. A bíró azt is közölte, hogy a többi, kábítószerek és fegyverek birtoklásával összefüggő vádpontban június 30-án hoznak ítéletet. Az elnök és felesége a tömeges tüntetéseket követően január 14-én menekült Szaúd-Arábiába.
(MTI)
origo.hu
Orbán Viktor: Ha Brüsszelben migránsokat akarnak, megkaphatják!
