Közel 3,5 százalékkal nőttek az ipari termelői árak

Az ipar belföldi értékesítési árai 2011 májusában az előző havihoz mérten 0,3, a 2010. májusival összehasonlítva 3,2 százalékkal emelkedtek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön. Az idén az első négy hónapban a külkereskedelmi mérleg aktívuma 2,551 milliárd euró (688 milliárd forint) volt.

MNO
2011. 06. 30. 7:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az ipar belföldi értékesítési árai 2011 májusában az előző havihoz mérten 0,3, a 2010. májusival összehasonlítva 3,2 százalékkal emelkedtek. Az ipari exportértékesítés forintban mért árai a 2011. áprilisihoz képest változatlanok maradtak, 2010 májusához viszonyítva 0,3 százalékkal alacsonyabbak lettek. A belföldi- és az exportárváltozás eredőjeként az ipari termelői árak az előző havinál 0,1 százalékkal magasabbak voltak, az egy évvel korábbihoz mérten 1,2 százalékkal emelkedtek.

Májusban az ipar belföldi értékesítési árai az előző havinál 0,3, ezen belül a feldolgozóipari ágazatokban az árszínvonal 0,1 százalékkal volt magasabb. Áremelkedést tapasztaltunk a vegyi anyag, termék gyártásában (1,0 százalék), a járműgyártásban (0,7 százalék), valamint a kokszgyártásban, a kőolaj-feldolgozásban (0,4 százalék). Csökkentek az árak a gyógyszergyártásban (1,4 százalék), a villamos berendezés gyártásában (1,0 százalék), illetve az egyéb feldolgozóipar és a javítás területén (0,7 százalék). A többi feldolgozóipari ágazatban az árváltozás mértéke –0,5 százalék és +0,3 százalék között alakult. Az ipar belföldi értékesítésében jelentős súlyt képviselő villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai májusban az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal emelkedtek.

Az előző év azonos időszakával összehasonlítva a feldolgozóipari ágazatok belföldi értékesítését 7,3 százalékos áremelkedés jellemezte. Ezen belül a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban (18,8 százalék), a vegyi anyag, termék gyártásában (10,4 százalék), valamint az élelmiszeriparban (10,0 százalék) nőttek az árak. 2010. májushoz viszonyítva alacsonyabbak lettek az árak a számítógép, az elektronikai, optikai termék gyártásában (3,9 százalék), a járműgyártásban (3,8 százalék), valamint a textil- és bőriparban és a gyógyszergyártásban (1,0-1,0 százalék). A többi feldolgozóipari ágazatban az áremelkedés mértéke 1,9 és 6,4 százalék között alakult. A villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás árai 1,8 százalékkal csökkentek az egy évvel korábbiakhoz képest.

A belföldi értékesítésben az ágazatok rendeltetés szerinti csoportjai közül 2011. májusban az előző hónaphoz képest az energiatermelő ágazatokban 0,6 százalékos árnövekedést, a továbbfelhasználásra termelő ágazatokban változatlan árakat mértünk. A beruházási javakat gyártó ágazatok árai 0,2 százalékkal magasabbak lettek, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatoké szintén nem változtak. 2010 azonos hónapjához mérten az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 3,5, a beruházási javakat előállító ágazatokban 0,6 százalékkal nőttek az árak. A fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 4,5 százalékkal magasabb árakat mértünk.

Az ipar forintban mért exportértékesítési árai 2011. májusban az előző havi árszínvonalon maradtak, 2010 májusához viszonyítva 0,3 százalékkal alacsonyabbak lettek. Hazai fizetőeszközünk egy hónap alatt az euróhoz mérten 0,5, az amerikai dollárhoz képest 1,3 százalékkal gyengült; a 2010. májusban jegyzett árfolyamokkal összevetve az euróhoz mérten 3,4, a dollárhoz viszonyítva 15,4 százalékkal erősödött.

A külkereskedelem is nagyot ugrott

Az idén az első négy hónapban a külkereskedelmi mérleg aktívuma 2,551 milliárd euró (688 milliárd forint) volt, 638 millió euróval (178 milliárd forinttal) több, mint 2010 azonos időszakában.

Az áprilisi export 13,3 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest a februári 27 százalék feletti és a márciusi 18,4 százalékos növekedést követően. A behozatal növekedése 14 százalékra lassult az előző két hónap 20,4, illetve 16,1 százalékáról. Az idén áprilisban a behozatal értéke 5,855 milliárd euró volt, a kivitel 6,334 milliárd eurót tett ki. Az adatok lényegében megegyeznek az előzetesen közölt számokkal.

Az első négyhavi export euróban 20,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az első negyedévben 23,5 százalékkal, az import 21,7 százalékkal nőtt az első negyedévben, az első négy hónapban 19,7 százalékra lassult.

Az idén az első négy hónapban a külkereskedelmi mérleg aktívuma 2,551 milliárd euró (688 milliárd forint) volt, 638 millió euróval (178 milliárd forinttal) több, mint 2010 azonos időszakában. A kivitel volumene 16, a behozatalé 14 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az első négyhavi kivitel értéke 26 milliárd euró, a behozatalé 24 milliárd euró volt, ezzel az export forintértéke meghaladta, az importé nem érte el a gazdasági világválság előtti – 2008. év azonos időszaki – szintet.

A külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala 2011 első négy hónapjában az előző év azonos időszakához képest importban 5,8, exportban 5,4 százalékkal emelkedett. A forint az euróhoz képest 1 százalékkal, a dollárhoz viszonyítva 0,2 százalékkal gyengült. A cserearány 0,4 százalékkal romlott.

A KSH szerint az idén január–áprilisban a gépek és szállítóeszközök kivitelének és behozatalának volumene egyaránt 17 százalékkal bővült úgy, hogy az időszakon belül hónapról hónapra lassult a dinamika. A híradás-technikai hangrögzítő és -lejátszó készülék export- és importvolumene az időszak egészét tekintve közel ötödével bővült, áprilisban azonban a kivitelé alig, a behozatalé tizedével haladta meg a bázisidőszak szintjét. A mobitelefon- és alkatrész-kereskedelemben továbbra is növekedést, ezzel szemben a televízió és alkatrészeinél csökkenést regisztrált a KSH.

Az általános rendeltetésű ipari gép mindkét irányú forgalmának és a közúti jármű importjának volumene közel negyedével bővült az év első négy hónapjában.

A feldolgozott termékek kivitelének és behozatalának volumene 20, illetve 18 százalékkal emelkedett 2010 azonos időszakához képest, amelynél a mérséklődő dinamika főképp az importban figyelhető meg. A gyógyszer és gyógyszerészeti termék exportvolumene harmadával, az importé több mint ötödével nőtt, elsősorban a gyógyszerelosztó-hálózatok növekvő forgalmának köszönhetően.

Több árucsoport kereskedelmét a hazai és más európai országok autóipari keresletének alakulása befolyásolta: átlag feletti a szakmai, tudományos ellenőrző műszer és a színesfém exportjának, valamint a gumigyártmány mindkét irányú forgalmának volumennövekedése.

Az energiahordozók importvolumene az év első négy hónapjában 5 százalékkal csökkent az elmúlt év azonos időszakához képest a világpiaci árak emelkedése miatt azonban euróban és forintban 20 százalékot meghaladó növekedést jelentett a KSH. Az időszakon belül a február–márciusi jelentős csökkenést követően áprilisban már némi növekedést mértek. Az import csaknem harmadát kitevő természetes és mesterséges gáz behozatalának volumene több mint harmadával, az időszak utolsó hónapjában már csak ötödével esett vissza. A behozatal több mint felét adó kőolaj és kőolajtermék importvolumene 20 százalékot meghaladó mértékben nőtt az alacsony bázishoz viszonyítva.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek exportvolumene 7 százalékkal, az importé 15 százalékkal nőtt január–áprilisban. A kivitel volumene az utolsó két hónapban nem érte el az előző év azonos időszaki szintet, elsősorban a gabona és gabonakészítmény exportjában regisztrált jelentős csökkenés miatt. Ezzel szemben dinamikusan nőtt a kávé, a tea, a kakaó, a fűszer és az élőállat export-, valamint a hús és húskészítmény, a tejtermék és tojás importvolumene.

Az EU-ba irányuló kivitel és az onnan érkező behozatal volumene 2011 első négy hónapjában 13,1, illetve 16,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Magyarország külkereskedelmi aktívuma az unió egészét nézve 342 millió euróval nőtt, ennek döntő része – 341 millió euró – az új tagállamokkal folytatott kereskedelemben realizálódott, elsősorban a feldolgozott termékek – ezen belül is a gyógyszerek – forgalmában mért élénkülésnek köszönhetően.

Dinamikusan, 26 százalékkal bővült az EU-n kívüli országokba irányuló export volumene, ezzel szemben az importé csupán 11 százalékkal haladta meg a bázisszintet. Az export húzóerejét az ázsiai országokba irányuló gépipari export 59 százalékos növekedése jelentette, az import mérsékeltebb emelkedését az energiahordozók behozatalának alakulása befolyásolta. Magyarország külkereskedelmi forgalmának hiánya 346 milliárd forint volt, 73 milliárd forinttal kevesebb, mint 2010-ben.

(MTI, MNO)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.