Vadai Ágnes hétfőn közölte: kezdeményezi a titkosítás feloldását annak érdekében, hogy a közvélemény világosan lásson „a harmadik köztársaság történetének legsúlyosabb államellenes bűncselekményével összefüggő gyanúsításokban”.
Gulyás Gergely, a szakbizottság alelnöke kedden az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy minden minősítés, amely az MSZP-kormány idején eldöntött titkosítás óta történt, az csak ennek a „tükörminősítése”, azaz mind az ügyészség, mind az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága „származékosan” vette át a titkosítást.
A politikus kifejtette, a titkosítások rendje, hogy az iratok beszerzése után azok minősítésére a felmerülő leghosszabb időtartamú titkosítás az irányadó. Ez azt jelenti – folytatta –, hogy mivel a volt titkosszolgálati vezetők ügyében a leghosszabb időre minősített irat egy 2009-ben 80 évre titkosított dokumentum lehet, ezért az egész ügyre ez az időtartam az irányadó. Ettől még lehetnek az ügyben régebbi iratok is, de az egészre nézve annak a dokumentumnak a minősítési időtartama az irányadó, amely a leghosszabb, jelen esetben 80 éves periódusra, azaz 2089-ig szól – tette hozzá, megjegyezve, hogy mindebből pusztán az következik, hogy az ügy 2009 előtt történt, mivel ez az utolsó titkosítás dátuma.
Ennek ellenére abban a Fidesz is egyetért – tekintettel a közvélemény rendkívüli érdeklődésére –, hogy az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell, van-e olyan adat, amely a magyar állam érdekeinek sérelme nélkül nyilvánosságra hozható. Ha pedig van ilyen, akkor ezek esetében indokolt a titkosítás feloldása – mondta Gulyás.
Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány korábbi titokminiszterét és Galambos Lajost, a polgári elhárítás volt vezetőjét kémkedéssel, Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját bűnpártolással gyanúsítja a Budapesti Katonai Ügyészség. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Szilvásyt és Laborcot szabadlábra, Galambos Lajost pedig házi őrizetbe helyezte.
(MTI)
origo.hu
Filmklasszikusok újragondolva
