Kémbotrány: bizonyos esetekben feloldhatják a titkosítást

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke szerint a testület szocialista vezetője, Vadai Ágnes úgy követeli a volt titkosszolgálati vezetők ügyében rendelkezésre álló dokumentumok minősítésének feloldását, hogy azokat valójában az MSZP-kormány időszakában titkosították a nemzetbiztonsági szakszolgálatok.• Galambos Lajos mindenképpen vallomást tesz? + Videó

MNO
2011. 07. 12. 8:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vadai Ágnes hétfőn közölte: kezdeményezi a titkosítás feloldását annak érdekében, hogy a közvélemény világosan lásson „a harmadik köztársaság történetének legsúlyosabb államellenes bűncselekményével összefüggő gyanúsításokban”.

Gulyás Gergely, a szakbizottság alelnöke kedden az MTI-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy minden minősítés, amely az MSZP-kormány idején eldöntött titkosítás óta történt, az csak ennek a „tükörminősítése”, azaz mind az ügyészség, mind az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága „származékosan” vette át a titkosítást.

A politikus kifejtette, a titkosítások rendje, hogy az iratok beszerzése után azok minősítésére a felmerülő leghosszabb időtartamú titkosítás az irányadó. Ez azt jelenti – folytatta –, hogy mivel a volt titkosszolgálati vezetők ügyében a leghosszabb időre minősített irat egy 2009-ben 80 évre titkosított dokumentum lehet, ezért az egész ügyre ez az időtartam az irányadó. Ettől még lehetnek az ügyben régebbi iratok is, de az egészre nézve annak a dokumentumnak a minősítési időtartama az irányadó, amely a leghosszabb, jelen esetben 80 éves periódusra, azaz 2089-ig szól – tette hozzá, megjegyezve, hogy mindebből pusztán az következik, hogy az ügy 2009 előtt történt, mivel ez az utolsó titkosítás dátuma.

Ennek ellenére abban a Fidesz is egyetért – tekintettel a közvélemény rendkívüli érdeklődésére –, hogy az eljárás minden szakaszában vizsgálni kell, van-e olyan adat, amely a magyar állam érdekeinek sérelme nélkül nyilvánosságra hozható. Ha pedig van ilyen, akkor ezek esetében indokolt a titkosítás feloldása – mondta Gulyás.

Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány korábbi titokminiszterét és Galambos Lajost, a polgári elhárítás volt vezetőjét kémkedéssel, Laborc Sándort, a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főigazgatóját bűnpártolással gyanúsítja a Budapesti Katonai Ügyészség. A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa Szilvásyt és Laborcot szabadlábra, Galambos Lajost pedig házi őrizetbe helyezte.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.