A munkanélküliek száma lényegében megegyezett (négyezer fővel volt kevesebb) az egy évvel korábbival, 463 ezer fő volt 2011. május–júliusban. Május–júliusban a 15–64 évesek 62,9 százaléka, azaz 4 millió 263 ezer fő jelent meg (foglalkoztatottként, illetve munkanélküliként) a munkaerőpiacon, 39 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Ebből a létszámtöbbletből négyezerrel csökkent a munkanélküliek és 43 ezerrel, 3 millió 800 ezer főre nőtt a foglalkoztatottak száma, amivel a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 56,1 százalékra javult. A második negyedév átlagához képest 23 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma és mindössze 2,5 ezerrel emelkedett a munkanélküliek száma. Az első negyedévvel összevetve pedig 99 ezerrel többen találtak munkát a május–júliusi időszakban, és 27 ezerre csökkent a munkanélküliek száma, aminek eredőjeként 1,4 százalékkal javult a foglalkoztatási arány és a 11,7 százalékos csúcsról 0,8 százalékponttal csökkent a munkanélküliségi ráta.
A Nemzetgazdasági Minisztérium értékelése szerint a foglalkoztatottak számának növekedése továbbra is a versenyszféra javuló állapotának köszönhető, amely mögött az exportra termelő ágazatok kibocsátásának emelkedése, illetve az ágazatokban emiatt érvényesülő alkalmazotti létszámbővülés húzódik meg. A minisztérium hétfőn kiadott közleménye szerint előttünk álló időszakban a bővülést tovább fogja segíteni a kormányzat által indított közmunkaprogramok felfutása. A minisztérium méltatta, hogy a foglalkoztatottak 1,1 százalékos évi növekedési rátája a 2008-as válság óta a legmagasabb. A 15–64 éves férfiak 69,0 százalékos aktivitási aránya 0,6 százalékponttal, a nők 57,0 százalékos aránya 0,4 százalékponttal volt magasabb a tavaly május–júliusinál.
A 15–64 éves férfi népességből 2 millió 53 ezren voltak foglalkoztatottak, ami 61,6 százalékos foglalkoztatási rátának felelt meg. A nőket 1 millió 747 ezer fős, 50,7 százalékos foglalkoztatottság jellemezte. A foglalkoztatottak számának éves növekedése kizárólag a férfiaktól eredt, a nők foglalkoztatási mutatói lényegében nem változtak. A 15–74 éves munkanélküliek száma 463 ezer fő volt, négyezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.
A munkanélküliségi ráta 10,8 százalékos értéke az előző év azonos időszakához viszonyítva 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb. A változás mértéke mindkét mutató esetében mintavételi hibahatáron belül volt. Ebben a korosztályban a férfiak munkanélküliségi rátájának értéke az elmúlt egy év alatt 0,7 százalékponttal, 10,7 százalékra csökkent, miközben a nőké 0,3 százalékponttal, 10,8 százalékra emelkedett. A 25–54 évesek, azaz az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája az elmúlt egy évben 0,3 százalékponttal, 10,0 százalékra csökkent. A munkanélküliek 50,7 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást. A munkanélküliség átlagos időtartama 18,2 hónap.
A KSH adatai szerint a munkanélküliek 16,0 százaléka a munkaerőpiacon csak kis számban jelenlévő 15–24 éves korosztályból került ki, az erre a korcsoportra számított 25,0 százalékos munkanélküliségi ráta 1,3 százalékponttal volt alacsonyabb, mint 2010 azonos időszakában.
Biztató az emelkedés
Az idén továbbra is magas maradhat a munkanélküliség, biztató azonban, hogy emelkedett a foglalkoztatottság a május–júliusi időszakban – kommentálták elemzők az MTI-nek a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn publikált munkaerő-piaci adatait.
Barta György, a CIB Bank vezető elemzője az MTI megkeresésére úgy vélekedett, az adatoknak nagyon örülni nem lehet, a munkanélküliségi ráta stagnálása azt jelenti, nem volt javulás. Az átlagos munkakeresési idő még mindig nagyon hosszú – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: ez arra utal, hogy még mindig nagyon „laza” a munkaerőpiac, azaz nagyon nehéz állást találni. Nincs érdemi munkaerő-piaci „feszülés” – hangsúlyozta. Szerinte a javulás elhúzódó lesz. Egy biztató részlet van csupán az adatok között, az, hogy tovább nőtt a foglalkoztatottság, amely abból származott, hogy a gazdaságilag aktívak száma tovább emelkedett – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ez üdvözlendő.
Előrejelzése szerint az idén még nem lesz érdemi javulás a munkaerőpiacon, az állástalanok aránya az év végén is 10,8 százalék lehet, ahogy tavaly is. Kiemelte: 2012-ben főként a közmunkaprogramoknak köszönhetően lehet kisebb javulás, ennek azonban lesznek költségvetési hatásai. Úgy vélekedett, a kormányhoz közel álló közgazdászok is egyre nyíltabban beszélnek arról, hogy a kormány által kitűzött, lefelé revideált munkaerő-piaci célok sem teljesíthetők. Kockázatot jelent, hogy sok rokkantnyugdíjast igyekszik a kabinet visszavezetni a munkaerőpiacra – tette hozzá azzal, hogy az e csoportba tartozók alkalmazhatósága nem túl jó, így jelentős részüket munkanélküliként regisztrálják majd.
Kiemelte még, hogy az év elején meglépett adócsökkentésnek, amelytől a kormány azt is remélte, hogy meghozza némileg a vállalatok foglalkoztatási kedvét, nem volt érdemi munkaerő-piaci hatása.
Az aktivitási ráta növekedése áll a dolog mögött
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elemzői várakozásoknál magasabb, 10,8 százalék maradt a munkanélküliségi ráta május–július között, azonban kissé mérséklődött az egy évvel korábbi 11 százalékról. A vártnál magasabb munkanélküliségi ráta mögött az aktivitási ráta növekedése áll, ami önmagában kedvező is, feltehetően a megszigorított nyugdíjba vonulási feltételeket tükrözi, de szerepe lehetett a frissen végzettek megjelenésének is. A foglalkoztatottak száma a vártnál gyorsabban, 23,3 ezer fővel emelkedett az április–júniusi átlaghoz képest, míg 42,7 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest, ami feltehetően nagyobbrészt a közmunkaprogramok felfutásának köszönhető – húzta alá. A munkanélküliek száma ugyanakkor 2,5 ezerrel nőtt az előző háromhavi periódushoz képest, míg 4 ezerrel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest – közölte.
Prognózisa szerint a következő hónapokban szezonális hatások és a feldolgozóipar munkaerő-kereslete miatt a foglalkoztatás kissé tovább nőhet, míg a munkanélküliség magas maradhat. A munkanélküliségi ráta a nyár végére 10,4 százalékra csökkenhet, azonban a jövő év elejére szezonális hatások miatt újra elérheti a 11 százalékot. Az elemző az idén éves átlagban 10,9 százalékos, jövőre 10,5 százalékos munkanélküliségi rátára számít.
Samu János, a Concorde Értékpapír Zrt. elemzője szerint szépen növekszik a foglalkoztatás az év eleje óta. Ez az adat pozitív fejleményeket mutathat – hívta fel a figyelmet. Szerinte ez a javulás az exportra termelő ágazatoknak köszönhető. Aláhúzta azonban, hogy nincsenek összhangban a második negyedéves növekedési és a munkaerő-piaci adatok, nőtt a foglalkoztatottság, de nem javult a termelékenység. Szerinte az adatok azt mutathatják, hogy vagy átmeneti hatás miatt volt alacsony a GDP a második negyedévben, vagy alapvetően lassult a növekedés, és a munkaadók még nem alkalmazkodtak hozzá. Ha az utóbbi az igaz, akkor várhatóan csökkenni fog a foglalkoztatottság – emelte ki.
(MTI)
origo.hu
Mit titkolnak Magyar Péterék?
