Alain Juppé a német nagyköveti konferencia vendégeként mondott beszédében úgy vélekedett, hogy csakis a nemzetközi közösség katonai intervenciója tette lehetővé az igazi vérontás megakadályozását az észak-afrikai országban.
Franciaország annak idején legfőbb kezdeményezője volt a Kadhafi-rezsim elleni nemzetközi katonai akciónak, amelyre az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1973. számú határozatában adott felhatalmazást. Németország viszont elutasította a részvételt a NATO líbiai katonai szerepvállalásában, ami a szövetségesek részéről heves bírálatokat váltott ki.
A nagyköveti konferencián Guido Westerwelle külügyminiszter közvetve elismerte, hogy Berlin rosszul mérte fel a beavatkozás esélyeit és kockázatait.
A konferencia fő témája Németország jövőbeni nemzetközi, illetve ENSZ-beli szerepvállalása, továbbá a globális békefenntartás jövője. A tanácskozást azonban beárnyékolta a Líbiával kapcsolatos német magatartás, amit a szövetségesek mellett tekintélyes német – volt és ma is aktív – politikusok is élesen kritizáltak. Így egyebek között a korábbi konzervatív kancellár, Helmut Kohl, valamint az egykori zöld külügyminiszter, Joschka Fischer a katonai akcióban való német részvétel elutasítását egyaránt hatalmas külpolitikai hibának nevezte, és úgy vélekedett, hogy az az ország nemzetközi elszigetelődéséhez vezetett.
Az elmúlt hét végén azonban már mind Angela Merkel kancellár, mind Guido Westerwelle külügyminiszter erősen visszakozott. Mindketten méltatták a NATO érdemeit a Kadhafi-rezsim megdöntésében, elismerve, hogy annak kiemelkedő szerepe volt a hatalomváltásban. A kancellár viszont azt hangoztatta, hogy a német tartózkodás nem jelentett semlegességet, és kormánya politikai és gazdasági szankciókkal kívánt hozzájárulni Kadhafi megbuktatásához.
A hétfői konferencián Westerwelle kijelentette, hogy Németország a jövőben is kész nemzetközi felelősségének vállalására. Ezúttal azonban már a katonai beavatkozást sem vetette el, hangoztatva, hogy „utolsó eszközként” az is szóba jöhet. Sajtóértesülések szerint a külügyminiszter könnyen belebukhat a líbiai „kudarcba”. Saját pártja, a konzervatívokkal koalíciót alkotó liberális FDP az elmúlt hét végén tartott elnökségi ülésén még kitartott mellette, a párt elnöke, Philipp Rösler ugyanakkor egy hétfői interjúban azt hangoztatta, hogy Westerwelle immár „próbaidős” külügyminiszter.
Szakértők szerint egyáltalán nem kizárt, hogy a pártnak a szeptemberi tartományi parlamenti választásokon várható kudarca után az FDP „áldozata” a jelenlegi külügyminiszter lehet. Berlinben bejelentették, hogy Angela Merkel kancellár csütörtökön Párizsban részt vesz a nemzetközi Líbia-konferencián.
Újra működik a francia nagykövetség
Újra megkezdte működését a francia nagykövetség Líbia fővárosában, Tripoliban – közölte hétfőn a francia külügyminisztérium. Közben újabb 850 külföldit – zömmel arab vendégmunkásokat – menekítettek ki Tripoliból. A hat hónap után újra megnyitott diplomáciai képviselet helyettes vezetője az a francia diplomata, aki Párizs képviselője volt az északkeleti országrészben, Bengáziban, a felkelők fellegvárában. Hamarosan csatlakozik a nagykövetség diplomatáihoz az Átmeneti Nemzeti Tanács – a líbiai felkelők „kormánya” – mellé delegált francia különleges megbízott is.
Hétfőn a brit külügyminisztérium is közölte, egy többek között diplomatákból álló csapat már Tripoliban van, hogy előkészítse a brit nagykövetség újranyitását. Ennek időpontja „a politikai feltételek és a biztonsági helyzet alakulásától függ” a tájékoztatás szerint.
(MTI)
origo.hu
Pilismarótnál az árvíz megbontotta a gátat, búvárok védik a települést
