A spanyol bajnokság 1996/97-es idénye első felében a Barcelona látogatott el az Athletic de Bilbao otthonába, a San Mamésbe, és 2:1-es vereséggel távozott. Akkor Bobby Robson irányította a Barcát, és Mourinho volt a segédedzője. A találkozóról fennmaradt egy emlékezetesen kemény, de a múlt hetinél finomabb összezördülés Luis Fernández, a bilbaóiak mestere és Mourinho között. Luis Fernández a lefújás után odament a vendégek kispadjához, mert nem érte be a diadallal, és provokálni kezdte a kispadon ülőket. Aztán csak azt lehetett látni, hogy Mourinho bal kezének mutatóujjával megfenyegeti a francia válogatott egykori kiváló hátvédjét. Az akkor még hátvéd és heves természetéről ismert Pep is odament Fernándezhez és mondott neki néhány keresetlen szót Mourinho védelmében. Úgy kellett szétválasztani őket, nehogy ölre menjenek. Az egyébként spanyol születésű, de végül francia állampolgárságot választó Fernández az akkori mérkőzés után ma már ismerős módon gúnyolódott rajta az újságíróknak: „Én Bobby Robsonnal beszélek, őt nem ismerem. Biztos jól érzi magát a kispadon. Ki ő?”
Érdekes módon „Mou” az elvesztett kupadöntő után valami hasonló kijelentésre ragadtatta magát, amikor a sajtótájékoztatón az újságírók természetesen rákérdeztek a Barca másodedzőjével, Tito Vilanovával történt csúnya szemkinyomó kísérletre. Az argentin szakíró következtetése: sajnálatos, hogy „Mou” 15 év után átállt a provokátorok oldalára.
(clarin-com)
Orbán Viktor: Ez a legsötétebb óra, amiben vagyunk