A nyugdíjasokat amúgy is ki nem állom: amióta magam is nyugdíjas lettem, egyre inkább azon kapom magam, hogy a piacon direkt kitartom a könyököm, amikor előzöm őket, a HÉV-en kéjjel vetődöm eléjük a maradék ülésre; ha rajtam múlna, betiltatnám hülye kerekes bevásárlószatyrukat, amit rendre áthúznak az ember lábán, s egyáltalán. Amit sohase gondoltam, bekövetkezett: nem bírok velük szolidáris lenni, következésképpen magammal sem, hiszen bennük nyilván magamat látom, ha nem is a mai, de a holnapi és elkerülhetetlen önmagamat.
A teljes cikket itt olvashatja.
(Népszabadság, 2011. augusztus 19.)
origo.hu
A kormány megvédte volna a Római-partot az árvíztől, de Karácsonyék elutasították
