Egyházi Nikoletta elmondta, hogy a harminc napon túli tartozások mértéke a lakossági fogyasztók körében húsz százalékkal emelkedett az elmúlt két évben, és a védendő fogyasztók száma hússzorosára – nyolcvanezerre – nőtt. A társaság ellátási területén tavaly 55 ezer ügyfélnél kapcsolták ki az áramot vagy a gázt tartozás miatt.
A szóvivő közlése szerint az elmúlt néhány évben jelentősen megnőtt a lejárt tartozások mértéke. A kilencvennapos kikapcsolási türelmi idő nem jelentett a fogyasztóknak végleges megoldást számláik kifizetésére, a fizetési hajlandóságot rontotta, és egyre többen utaltak késve. Ez sok esetben egyre nagyobb összeg felhalmozását okozta – tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy július elsejétől a törvényi szabályozásnak megfelelően változott a kikapcsolási türelmi idő: 90 napról 60 napra csökkent. Ez azt jelenti, hogy július elsejétől már 60 napos tartozás után kikapcsolhatják a szolgáltatást annál, aki nem fizeti számláit. A visszakapcsoláshoz ki kell fizetni kamatokkal együtt a lejárt esedékességű számlákat, a felszólítási, valamint a ki- és visszakapcsolás díját. Ha a visszakapcsolást csak a kikapcsolást követő 30 nap elteltével kérik, akkor – mivel a szerződés 30 nap elteltével megszűnik – ezeken túl új igénybejelentő lapot is be kell adni.
Egyházi Nikoletta tájékoztatása szerint az idei év elejétől növekvő tendenciát mutat az állami fenntartástól függő intézmények kintlévősége. 2011-ben az E.ON területén a lejárt önkormányzati tartozások mértéke áprilisban volt a legmagasabb, másfél milliárd forint. Júliusban újból megnőtt a hátralékot felhalmozó önkormányzatok száma, és a nem lakossági ügyfeleknél már harminc napon túli lejárt tartozás esetén kikapcsolhatják a szolgáltatást.
A szóvivő szólt arról is, hogy a közintézmények nehéz anyagi helyzetét figyelembe véve próbálnak kölcsönösen teljesíthető megállapodásokat kötni, egyedi részletekben történő törlesztésben megállapodni.
(MTI)
Szijjártó Péter: Magyarország kiváló példa a különböző nemzetiségek és vallások békés együttélésére