Svédországban talán kevesen számoltak vele, hogy öt, sorozatban nyert magyar meccs után akár ki is kaphatnak, főleg úgy, hogy hosszú évek óta a legjobbnak kikiáltott válogatottat tudják magukénak, vendéglátó ellenfelüknél pedig öt alapember hiányzik. A vendégkapitány így is rákényszerült, hogy értékelje a mérkőzést, a szabályok (egy része) alól nem bújhatott ki. Más kérdés, hogy nem igazán foglalkozott azzal, hogy túl sokan megértsék, amit mond.
Történt ugyanis, hogy magyar tolmács híján svéd kérdéseket kért, amire svédül válaszolgatott, s mivel a legnagyobb jóindulattal se nevezzük a svédet világnyelvnek, a magvas gondolatok egy részéről a világsajtó nagy része még akkor is lemarad, ha utána tömören angolra fordította a sajtófőnök…
Nos, Hamrén az alkalmi tolmács szerint nem kertelt, pocséknak minősítette az első 25 perc játékát, s különösen nagy csalódottságot érzett a két bekapott gól miatt – mint mondta, nem ez volt minden vágyuk. A meccs közbeni cserékkel kapcsolatban lazán belement néhány önellentmondásba, tudniillik, hogy frissítés vagy kényszerűség okozta-e őket, netán a koncentráltság hiánya vagy a csapat stabilizálása, azaz taktikaváltás… Mindenesetre egyetértett egy tollforgató honfitársával, aki szerint minden kritikát megérdemel az eredetileg csoportelsőséget célul kitűző svéd válogatott. Persze nem viselt minden kérdést könnyen, az idegenbeli gyengélkedést feszegető kérdésre azzal csapott vissza: „Kapitánykodásom előtt is kaptunk ki idegenben.” A magyarokra is elpazarolt némi dicséretet, vegyük legalábbis annak e mondatot: „a második félidőben megmutattuk, amit csinálni kellett volna, de az nem volt elég a magyarok ellen”.
Érzelmekről – szakmailag
Egervári Sándor nagy lendülettel foglalta el vendég kollégája helyét a mikrofonok mögött, és először is „megfürdött” az újságírók tapszuhatagában.
– Szakmai értékelésbe nem bocsátkoznék így néhány perccel a meccs után, inkább az érzéseimről szeretnék beszélni – szakította félbe a spontán ünneplést a bravúrgyőzelmet elkönyvelő szövetségi kapitány. – Nagyszerű volt látni ezt a csapatot, a végén fáradtan is győzelemre játszottak. Voltak nehéz időszakaink, a második félidőben nagyon ránk jött a svéd csapat, de a végén volt pár lehetőségünk. Az ismert nehézségeink ellenére így megverni Svédországot minden elismerést megérdemel, fizikai erőnkön felül teljesítettünk – utalt röviden a válogatott foghíjasságára, ugyanis eltiltás miatt Vanczák és Juhász, sérülés miatt Szalai, Dzsudzsák és Gera hiányzott a péntek esti összecsapáson. Azért egyéni értékelésekre is hajlandó volt, többször dicsérte Korcsmár Zsolt és Varga József alázatát és profizmusát, amivel a hirtelen rájuk testált feladatnak nekigyürkőztek a védelemben. Nem hallgatta el azt sem, hogy „sokak lábában jelenleg nincs meccs, és egyébként is van fizikai hátrányunk az északiakkal szemben, de mondhatnánk úgy is, jól sikerült a mentális felkészülésünk”.
Mivel Moldova ellen már kedden jön a következő mérkőzés, egy el nem hangzó kérdést is megválaszolt Egervári Sándor, a keddi idegenbeli mérkőzésen a Varga, Lipták, Korcsmár, Laczkó védősor frissítésen fog átesni, így pedig a „Kárpátok Gravesenje”, Varga József helyére Vanczák kerülhet, míg a megsérült Lipták helyét visszaveheti Juhász, ő ráadásul a csapatkapitányi karszalagot is visszakaphatja a pénteken rossz meccset kifogó Hajnaltól. Elhangzott, így meg kellett válaszolnia kérdést a kihagyott tizenegyest követő érzelmeiről. „Láttam, hogy nem roppantunk meg. Ha szerencsének is lehetne nevezni, akkor sem nevezném annak, hogy mindkét félidő végén ért oda gólt érő támadásban a fáradt együttes, s ehhez bizony kellett a közönség, a tizenkettedik játékos is. Ez a csapat így képes volt összességében nem 11 játékos összegét, hanem a hatványát produkálni.”
Az Eb-selejtezős E-csoportban most úgy állunk, hogy Hollandia 21 ponttal toronymagasan első, Svédország és Magyarország egyaránt 15 pontos – mi eggyel többet játszottunk az eddigi mumusnál, de már nem mérkőzünk a tökéletes hollandok ellen –, Finnország 9, Moldova 6, San Marino pedig 0 pontos (pénteken 11 gólt kaptak az Oranjétól…). Kedden Moldovában lép fel a csapat, az őszi zárófelvonáson pedig Finnország jön hozzánk, hogy közösen búcsúztassuk a „Népstadiont”. Mindkét mérkőzésen 3-3 pont kellene, plusz egy svéd bukás Hollandia és esetleg Finnország ellen, így pedig sokat érhet Egervári értékelőjének kulcsmondata: „Nem fogunk elszállni, csak mert elvertük a svédeket.”
origo.hu
Magyar Péter: Soha ilyen jó nem volt fiatalnak lenni Magyarországon, talán az Európai Unióban sem
