A roham előtt a biztonsági szolgálatok vezetői egyeztetést tartottak, és döntésüket az akkori szabályoknak megfelelően felterjesztették a kommunista párt Központi Bizottságának, ahonnan a Szovjetunió főtitkárának továbbították azt – mondta a Die Presse című napilapnak. „Lehetetlen, hogy Gorbacsov nem tudott róla” – jelentette ki.
Júliusban Ausztria és Litvánia között diplomáciai súrlódásokat okozott az, hogy az osztrák hatóságok nem adták át a litván társszerveknek a schwechati repülőtéren őrizetbe vett Golovatovot. Az egykori KGB-tiszt volt a rohamot végrehajtó különleges egység, az Alfa parancsnoka. Litvániában azzal vádolják, hogy felelős az ostromnál áldozatul esett 14 ember haláláért és tavaly nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki ellene.
Az interjúban Golovatov azt mondta, a kommandósok fegyverei nem voltak megtöltve, amikor behatoltak az épületbe. A lövéseket a környező épületek tetejéről adták le, s nem az ő emberei – mondta. Tagadta, hogy bárkit megkínzott volna, illetve hogy felelős volna emberek megsebesítéséért vagy haláláért. Az elfogatási parancsot „politikailag motiváltnak” nevezte. Kijelentette: a 2003-ban életbe lépett litván büntető törvénykönyv rendelkezéseit visszamenőleg akarják alkalmazni esetében.
A szovjet egységek 1991. január 13-án hajnalban megostromolták a vilniusi tévétornyot, amelybe Litvánia függetlenségét követelő ellenzékiek vették be magukat. Az akcióban 13 fegyvertelen civil – és baráti tűzben egy szovjet katona – vesztette életét, csaknem 700-an megsebesültek. Az osztrák hatóságok azzal indokolták Golovatov elengedését, hogy a litván elfogatási parancs nem volt eléggé megalapozott. A litván külügyminisztérium szerint viszont Oroszország gyakorolt nyomást Bécsre. Golovatov ezt vitatta az interjúban.
(MTI)
origo.hu
Két, Kádár-kegyenc unoka akar minket tönkretenni
