Patrubány bízik az elnökségi tagok visszatérésében

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke megválasztását követően máris komoly támadások kereszttüzébe került. Lapunknak adott interjújában elmondta: a tizenkét tevékenységét felfüggesztő elnökségi tag közül Szijártó István anyaországi elnök már jelezte: rövidesen teljes értékű munkát szeretne végezni más elnökségi tagokkal együtt a grémiumban. A tisztázatlan pénzügyeket emlegető vádakat cáfolta. Patrubány úgy véli: a párizsi békeszerződés hatályos voltával minden küldött tisztában volt, így csak arra emelték kezüket, hogy az akkor vállalt nagyhatalmi kötelezettségek teljesítését is tegyék mérlegre, nem pedig a határmódosításra.– Nem gondolja, hogy első lépése, az elnöki iroda lezáratása csak tovább élezte a világszövetségen belüli amúgy is feszült hangulatot?– Szükséges lépés volt, hiszen még május 27-én összehívtam az elnöki kollégium alakuló ülését, amelyen a főtitkár bejelentette, hogy a házban loptak, éppen az ő szobájából is eltűntek bizonyos javak.– Iratok is eltűntek?– Dokumentumok eltűnéséről nincs tudomásuk, könyveknek kelt lába az amúgy lezárt főtitkári irodából. Az épület két hétig átjáróház volt. Az időközben lezajlott elnökcsere folytán gazdátlanná vált elnöki titkárságot így szükséges volt biztosítani, hiszen a világszövetség legtöbb tárgyi emlékét és legfontosabb iratait ott őrizzük. Hogy ne érhesse szó a ház elejét, utólag sem, felkértem a főtitkárt, cseréltesse ki a zárakat és vegye magához a kulcsokat.– Meddig lesz lezárva az iroda?– Nem sokáig, éppen most történt meg a szabályszerű átadás-átvétel, amelynek során két elnökségi tag leltár szerint átvette az elnöki titkárságon őrzött javakat.– Tizenkét elnökségi tag felfüggesztette tevékenységét a testületben. Az alapszabály-módosítás hiányára hivatkoztak, ám egyértelműnek tűnik a nyilatkozatok tükrében: valójában az ön személyét kifogásolják.– Ez evidencia, nem pedig vélekedés kérdése. A bojkottot ugyanis azután jelentették be, hogy megtörtént az elnökválasztás. Úgy deklarálták döntésüket, hogy közben semmilyen újabb, felemás határozat nem született, ami ellen tiltakozhattak volna. Szerintem az is egyértelmű, hogy döntésüket – amelyet Pálfy G. István jelentett be – nagymértékben a túlfűtött hangulat, az idegi fáradtság motiválta, s egy bizonyos idő elteltével józanul revideálni fogják álláspontjukat. Ráadásul minden elnökségi jelöltnek alá kellett írnia előzetesen egy nyilatkozatot, amely szerint megválasztásuk esetén magukra nézve kötelezőnek ismerik el az alapszabályt. Úgy gondolom, tartani fogják magukat adott szavukhoz, s arra is ráébrednek: az őket megbízóktól nem arra kaptak felhatalmazást, hogy ellehetetlenítsék a szövetség legfontosabb testületének működését.– Önnek azt is felróják, hogy hivatali alkalmazottakat is felfüggesztett a munkavégzés alól, s ezzel sem a konszenzus irányába gördítette az eseményeket.– Néhány hivatali alkalmazottat mentesítettem a munkavégzés alól. Tettem ezt azért, hogy a házban próbáljuk megteremteni a törvényes működés feltételeit. A másik ok az volt, hogy a testületi dokumentumok minél előbb elkészülhessenek, felfokozott és felesleges viták nélkül. Azok az emberek, akik bőségesen kivették az utóbbi hetek munkájából a részüket, valóban rászorulnak a pihenésre, hogy aztán újult erővel támogathassák munkájukkal az MVSZ-t. Úgy éreztem tehát, hogy jelenleg kevesebb munkaerővel hatékonyabban tudunk dolgozni. Leszögezem: szó sincs arról, hogy bárkit felmentettem volna – a munkatársak a bérüket éppúgy kapják, mint eddig. Az átmeneti állapot az új testületek felálltáig tart.– Kívülről úgy tűnik: patthelyzet állt elő. Ön szerint mi lehet a kibontakozás útja?– Nekem már vannak pozitív visszajelzéseim. Hódi Sándor, a jugoszláviai országos tanács elnöke például már jelezte, hogy részt vesz az elnökségi munkában. Nagy örömömre pedig legutóbb egy fórumon nemcsak Léh Tibor nyugati elnök és Borbély Imre, a Kárpát-medencei régió elnöke jelent meg, hanem Szijártó István anyaországi alelnök is. Ő azt mondta: reméli, hogy mind ő, mind más elnökségi tagok rövidesen teljes értékű tagjaivá válnak a testületnek. Én magam is írtam egy levelet, amelyben barátságos hangnemben és józan érvekkel igyekeztem meggyőzni a bojkottot hirdető elnökségi tagokat. Kár, hogy ezt a sajtó csonkán és a konfliktust kiemelő módon tálalta.– Arról is vita van, van-e érvényes költségvetése a világszövetségnek.– A legsürgősebb feladatunk az, hogy a közgyűlési, kongresszusi adatokat mihamarabb feldolgozzuk. Ennek jegyében hívtam össze a szakmai testületeket, elsősorban a szabályzatfelügyelő bizottságot, a felügyelőbizottságot, az etikai bizottságot. Ezek a grémiumok hivatottak eldönteni azt a kérdést is, szabályosan fogadták-e el az MVSZ költségvetését. Függetlenül a majdani választól, arra hívnám fel a figyelmet, hogy igen nagy szavazati aránnyal legitimálta a küldöttgyűlés a beterjesztett büdzsét, hiszen 140 igen szavazat mellett csupán négyen tartózkodtak. A vita tárgya az volt, hogy definiálható a jelenlévők száma, az igen, nem, valamint a tartózkodó szavazatok összegeként vagy pedig a magukat regisztrálók számában határozható meg.– Ha nemleges a testületek válasza, összehívják a rendkívüli küldöttgyűlést?– Igen, ám előtte még az Országgyűlés költségvetési bizottságának is kikérnénk a véleményét, csakúgy, mint az ügyészségnek, hogy tudjuk, mennyi időn belül szükséges összehívni a küldötteket. Meg kell nyugtatnom azonban mindenkit, hogy január 1-jétől mostanáig a világszövetség ideiglenes költségvetés alapján működött, amelyet most komoly szavazati aránnyal legitimált a küldöttgyűlés. Úgy vélem, működésünket a jövőben sem fenyegetheti veszély.– Önt tisztázatlan pénzügyekkel is megvádolták.– Egy számvizsgáló cég jelentésében valóban szerepelt, hogy több millió forint elszámolása hiányzik, s ezen belül az általam elnökölt világszövetség erdélyi országos tanácsa (VET) is adós néhány elszámolással. A helyzet azonban az, hogy a számvizsgáló cég jelentése előbb készíttetett, s nem vette figyelembe, hogy a küldöttgyűlés előtt néhány nappal egyetlen országos tanács voltunk, amely hibátlan pénzügyi kimutatást tudott benyújtani. Ez a gondolatkör a küldöttgyűlésen is felmerült, ám a VET gazdasági igazgatójának beszámolóját egyöntetűen elfogadták. Felháborítónak és személyiségi jogaimat sértőnek tartom, hogy három nappal a küldöttgyűlés után még mindig meg lehet fogalmazni egy ilyen képtelen vádat egy országos napilapban. A kérdés lényegéhez egyébként hozzátartozik, hogy az MVSZ tavaly két küldöttgyűlést tartott, amely likviditási gondokat okozott. Ennek az is a következménye, hogy az országos tanácsok működéséhez a szerződésben rögzített anyagi támogatásokat nem az év elején, hanem csak a negyedik negyedévben tudta folyósítani. Ez annyit jelent, hogy nagyon sok országos tanács nemhogy elszámolást nem tudott készíteni, de jóformán még a pénzt sem tudta elkölteni néhány hónap alatt, március 31-ig.– Nagy vihart kavart a trianoni békediktátum felülvizsgálatára irányuló küldöttgyűlési határozat. Ebben a kérdésben már nyilatkozott, ám néhányan még mindig megfogalmaznak vádakat önnel szemben.– A válaszomat egy formai és egy tartalmi részre bontanám. Úgy gondolom, egy ilyen súlyos kérdésben nem is lenne szabad szavazni megfelelő előkészítés nélkül. Nem szerepelt napirenden, s vita sem előzte meg a voksolást. Ha mégis szavazásra bocsátották: nem ártott volna megkérdezni, hogy például az ülés határozatképes-e. E kérdéseket az ülésvezető elmulasztotta. Most hallgatjuk meg a kazettákat, s így megállapíthatjuk, hogy a három ülésvezető közül ki intézkedett ilyen felelőtlenül. Az elnökválasztás utolsó fordulójának felfokozott légkörében a küldöttek figyelme másra összpontosult. Azon küldötteké is, akik megpróbálják a felelősséget az újonnan választott elnökre hárítani. Ezek a küldöttek ekkor maguk is részesei voltak a gyűlésnek, hiszen az ezt követő szavazáson csupán tíznél kevesebben hiányoztak.– A tartalmi vonatkozásokról mi a véleménye?– Gidai Erzsébet javaslatának szövege így szól: az MVSZ kezdeményezze a magyar kormánynál és a nemzetközi szervezeteknél a trianoni dekrétum felülvizsgálatát. Amennyiben a küldöttgyűlés határozatképes volt, úgy ezt érvényes határozatnak kell tekinteni, ám szerintem minden küldött tisztában van azzal, hogy a trianoni békediktátum már régen nem hatályos, hiszen felváltotta az 1947-es párizsi békeszerződés, amely az európai határokat szavatolja. Trianonról nem lehet azt állítani, jelentéktelen esemény volt, hiszen a magyar nemzetnek tragédiát hozott, és következményei máig hatnak azzal, hogy sok millió embert kisebbségi sorba taszított. Arról viszont mindenki megfeledkezik: a nagyhatalmak nemcsak az országok határait jelölték ki, hanem garanciát is vállaltak arra, hogy az önrendelkezési jog alapján megilletik a más országba került magyarokat az autonómia formái. Ha tehát valaki arra emeli fel a kezét, hogy Trianon felülvizsgálata erkölcsi értelemben megtörténjen, akkor valójában arra voksol, hogy nyolcvan év után egyszer tudósok, nemzetközi szervezetek elemezhetnék: mennyi teljesült vajon az akkori ígéretekből. Nyilvánvaló, hogy ennek a vizsgálatnak az eredménye csakis a jövőt szolgálhatja, hiszen a múltat nem változtathatjuk meg. Az élők számára viszont elviselhetőbbé tenné a megkerülhetetlen valóságot, s így talán a történelemtudomány azt is meggátolhatná, hogy a jövőben hasonló igazságtalanságok történjenek. Az MVSZ soha nem kért határmódosítást, és a magyar nemzet integrációját az 1996-ban hozott határozat szellemében szeretné megvalósítani. Ezen az úton az európai normák a mértékadóak, és legfontosabb eszközének a külhoni állampolgárság intézményét tekintjük.