A fantom

A nyári uborkaszezon előtt ismét olajszennyeződés öntötte el a honi politikai életet. Félő azonban, hogy ezzel végleg eltemethetjük az olajügy igazi feltárásának reményét. A múlt héten ugyanis, pünkösdi talányként, Pallag László, az olajügyeket vizsgáló parlamenti bizottság elnöke sajtótájékoztatón közölte a közvélemény előtt eddig ismeretlen tanú zárt ülésen tett vallomását. A titokzatos ismeretlen több politikust, a jelenlegi belügyminisztert és számos állami céget, hivatalt is megvádolt az olajszőkítésben való részvétellel, az olajmaffiával való együttműködéssel. Pontosan nem lehet tudni, hogy az olajhamisítás, az olaj illegális forgalmazása mekkora kárt okozott az országnak, de az feltételezhető, hogy több száz milliárd forint hasznot zsebeltek be a résztvevők. Az olajügy ma már „olajkígyó”, amelynek számtalan felfedezetlen szála, és leginkább ismeretlen tettesei vannak. A magyar igazságszolgáltatás évek óta nem tudott megbirkózni a bűnözésnek ezzel az ágával, és lényegében csak néhány kis kaliberű olajost tudtak a vádlottak padjára ültetni. A hazai olajhamisítás felderítésénél azonban nemcsak a bíróság, az ügyészség ütközött falakba, hanem az a parlamenti bizottság is, amely csak részleges eredményeket tudott elérni információ híján.Azt a tényt mindenképpen el kell fogadnunk, hogy az olajhamisítást a rendőrség, a vámőrség, a MÁV és a Mol bizonyos embereinek segítsége, egyes magas rangú állami hivatalnokok együttműködése nélkül nem lehetett volna végrehajtani. Mégis, a mostani súlyos vádak több kérdést is felvetnek.Honnan került elő ez az ember éppen most a vádjaival, amikor az utóbbi két évben rendkívüli erőfeszítések árán visszaszorult a bűnözés, az alvilág pénzszerzési forrásai jórészt bedugultak, létrejött a maffiaellenes központ, megnövekedett a biztonság? Vajon véletlen ez? Ki ez a fantom, aki bűnbánó keresztapaként dokumentumok nélkül is vádlóként léphet fel, akinek bűnözői múltja elegendő erkölcsi ajánlólevél, hogy az olajbizottság elnöke készpénznek vegye a vallomását? Egy új Boross Tamással állunk szemben, aki sokat tudó maffiózóként annak idején megvádolta a rendőrség számos vezetőjét s beárulta üzlettársait, majd szomorú véget ért? Akkor minden igaz lehet, ami a zárt ülésről a nyilvánosságra került, és következményeinek is kell lennie. Akkor bűnhődjenek a bűnösök!A „szenzációs” nevek hírbe hozásán kívül azonban semmi újat sem tudtunk meg az olajügyről. A rendszerváltozás óta ez az első eset, hogy egy politikus minden bizonyíték, alapos nyomozás, ügyészségi vizsgálat nélkül megvádolt bűncselekmény elkövetésével más politikusokat, kormányzati szerveket. Ez az egész ügy komolyságát veszélyezteti, nevetségessé teheti az erre létrehozott parlamenti bizottság munkáját. Amennyiben tehát semmi nem igaz abból, ami a zárt ülésről a nyilvánosság elé került, annak még súlyosabb következményeinek kell lennie.A kérdés persze mindig az, hogy kinek vagy minek az érdekében fecsegett jó előre az olajbizottság elnöke? Politikai vagy más indokok húzódhatnak meg a háttérben: zavarkeltés, az ügyek összemosása, politikai lejáratás vagy egyszerűen csak a tapasztalatlanság. Persze ilyen ügyben óriási felelőtlenség tapasztalatlannak lenni. Ennek ugyanis folytatása lesz. Ettől lesz hangos a sajtó, erről szól majd az e heti parlament. Feltételezhetően a besározottak a bíróságon keresik majd az igazukat. Félő, hogy ezzel a lépéssel az olaj ismét mellékvágányra került, és így az igazi olajhamisítók, a fantom olajmilliárdosok büntetlenül tovább élvezik összecsalt vagyonukat.