Vírusok

Az ember leggyakoribb betegsége a légutak vírusos fertőzése. Különösen gyakoriak a felső légutak hurutos megbetegedései. A hasonló tüneteket, „influenzaszerű” képeket a több mint százötvenféle különböző antigén szerkezetű vírus okozza. Ez a tény megnehezíti a védekezést, mert az átélt fertőzés során kialakult – többnyire átmeneti – védettség a kicsit is eltérő szerkezetű, következő vírusnál már nem érvényesül. A védekezés leghatékonyabb módja az immunizálás. Szerencsére a legszörnyűbb járványokat okozó vírusok jelentős része ellen már hatékony védőoltásokkal rendelkezünk. Az elölt vagy veszélytelenné tett, legyengített vírusok kiváltják a szervezet immunválaszát, és ha jön a valódi fertőzés, a vérben keringő specifikus ellenanyagok, mint a csak erre a feladatra kiképzett katonák, állják a támadást. Így tűnt el a járványos gyermekbénulás, a himlő, megy ki a divatból a kanyaró, de fenyeget a riasztóan növekvő HIV-fertőzöttség.Nyár idején előtérbe kerülnek a gyomor-bél rendszert támadó vírusok, egy-két napos lappangási idő után „támadnak”, és magas lázzal járnak. Az ismétlődő hányások, hasmenések elsősorban a folyadékveszteség miatt veszélyesek. Kisgyermekkorban különösen fontos a gyors folyadékpótlás, ami a hányások miatt sokszor csak infúzió formájában lehetséges, s kórházi felvételt tesz szükségessé. Egyes vírusok a hasi nyirokcsomók gyulladását okozzák. A láz és az enyhe hurutos tünetek mellett heves hasi fájdalom jelentkezik, amely nem egyszer vakbélgyulladás gyanúját kelti, és műtétet tesz szükségessé. A gyulladásos, hatalmasra megnagyobbodott nyirokcsomók a bélbe betüremkedve beszűkíthetik annak keresztmetszetét, mindenféle súlyos komplikációt okozva. A Pfeiffer-féle mirigylázat, ami néha halmozottan is előfordul, ugyancsak vírus okozza. Az általános tünetek mellett (láz, gyengeség) legfeltűnőbb a nyaki nyirokcsomók néha ijesztő mértékű megnagyobbodása. Jellegzetes, fájdalmas mandulagyulladás kíséri a tünetet. A hatalmasra duzzadt, lepedékkel fedett mandulák táplálkozási gondokat is okoznak. Rendszerint a lép és a máj is megnagyobbodik, a nyirokcsomók testszerte megnagyobbodhatnak. A gyógyulás három-négy hetet is igénybe vesz, a szövődmények ritkán fordulnak elő, de gondolni kell rájuk.Érdemes még néhány szót szólni a lappangó vírusfertőzésekről. A vírusok jelenléte oly általános, hogy kérdéses, létezik-e egyáltalán vírusszenynyeződéstől mentes többsejtű szervezet a földön. A lappangó vírusfertőzés nem okoz tüneteket, időnként azonban egyéb betegség, leromlás aktivizálhatja a kórokozókat. A véradásra jelentkező egészséges emberek 0,5-1 százalékánál lehet laboratóriumi vizsgálatokkal a fertőző májgyulladás vírusait kimutatni. Az igen változatos, súlyos betegségeket okozó herpeszvírus is csak mintegy 15 százalékban okoz heveny tüneteket, a fertőzés az esetek többségében lappangva marad, amit aztán különféle helyi ártalmak (gyomorrontás, tüdőgyulladás) aktiválhatnak, és megjelenik az ajkon a közismert, fájdalmas, hólyagocskákkal, duzzanattal járó elváltozás.Látni való, hogy a „valami vírus...” kezdetű mondat sokféleképpen folytatódhat. A hétköznapi, magától gyógyuló futó kellemetlenségektől kezdve a súlyos, életveszélyes állapotig bármi előfordulhat. A diagnózist nehezíti, hogy a tünetek nem mindig jellegzetesek. A nyári hasmenés például ugyanúgy indulhat egy enyhe vírusfertőzéstől, mint valami súlyos bakteriális eredetűnél. Az előbbi esetben az antibiotikum hatástalan, felesleges, utóbbinál súlyossá válhat a helyzet, ha elmulasztjuk. Mit tanácsolhat az orvos? Elsősorban a higiénés előírások szigorú betartását: a kézmosást, az ételek gondos megtisztítását – mosatlan gyümölcsöt hűtőszekrényben se tároljunk –, és azt, hogy panaszunkkal mielőbb forduljunk szakemberhez, aki egyéb, itt nem részletezhető tünetek, modern vizsgálóeljárások segítségével dönteni, segíteni tud, ha idejében érkezünk.